Arany fényszőnyeg terül a csendes parton széjjel.
Nap búcsúzik így a tótól, e sárga kéjjel,
majd elfáradva az egész napi világítástól
nyugat felé távozik e balatoni világból.

A környékre lassan-lassan csend borul.
Csak a Balaton hullámzik lassan szakadatlanul.
A sötétben csak a túlsó part fényei villognak.
A parton e csendes estén ...

Az esti Balatonparton szelíd fénnyel
néz lassacskán a lenyugvó Nap széjjel,
majd a lopakodva közeledő éjben
tűnik el a nyugati hegyekben.

Erős szél hárfázik a hajlongó fák zöld ágain.
Fehér tajtékok futnak a Balaton zöld hullámain.
Zúgó zene ez, amely a néptelen parton hangzik.
Az égbolt a felhőktől talán megszabadul estig.

De addig is a Balaton e zenének
szürke hátterét adja egyvégtében.
Haragszik, mert a szél nem hagyja békében.
Szüntelen hullámzik nem ...

A felkelő Nap szelíd kéjjel
világít rá e szép vidékre.
Csodálatra méltó szépségével
terül a csendes parton széjjel.

A Balaton habjain frissen táncol
és szétterül közben a partokon,
majd az egész tájon végig oson
nemcsak a tavon futó hullámokon.

A felkelő Nap vidám fénnyel
mosolyog rá e szép vidékre
és nagy és szolid szépséggel
terül a csendes parton széjjel.

A Balatonparton szépen táncol.
Élénken csillan a sok hullámon.
A Nap fénye látszik nemcsak a tóparton,
hanem végiglibben az egész tájon.

Ezen a csendes hajnalon
a teraszunkon a kávém iszom.
Lent a haragos Balaton
hullámai a néma parton

szürkésfehéren tajtékozva el-elsimulnak
biztos jeléül a csendesülő szélviharnak.
A fák nem szegülnek ellen a szél rohamának.
Bár az már gyengül, előtte mégis hajladoznak.