Néztelek, suhantál felém csinosan, és lengén.
Kavargott, úszott csábos illatod, zsengén ölelt
Engem, s kávédnak zamatillata Tégedet,
Jó szívvel hoztad, ahogyan azt kedvelni szoktam.

Habbal forrón, édesen, - nélküled álmodnék, - de
Miattad, s kávédtól felébredtem, - jólesett!
Szerelemre-lángra lobbantasz, - járt az eszembe,
Hozod ...

Csókot lop ma az éj,
Ajkaidról elhozza nekem,
S lágyan átkarol.
Ő ölel majd,
S vigyáz álmomra,
Hogy veled lehessek minden éjszaka.

Hajamon hókristályok helyett,
fehér fények fénylenek,
álmaimban angyalokkal álmodom,
elhagynak elmúlt életek,
halk hangokat hallok,
csillagok csengenek,
lélekként lépek, lebegek,
s talán találkozom teveled.

Hogy élek egy kisebb csoda,
a meleg nap áldott sugara,
a szivárvány az égen,
madár a felhőn, fehéren.

Hogy érzek egy kisebb csoda,
a lelkem titkos belső világa,
a vágyam sötét éjen,
az álmom üzenve nékem.

Hogy szeretek egy kisebb csoda,
soha meg nem szűnve,
gyermekként, anyaként,
és igazi istennőként.

Bizony ...

Valahogy így szólítottalak,
Emlékezzél, - annak idején.
Amikor épp megismertelek.
Kedvelem azt az oly kedves szót.

Tőled azt az édes, bájos szót,
Amit oly szeretettel küldtél.
Vagy talán mégiscsak tévedek?
Azt azért Te ne hidd, - nem hiszem,
Érzékelem szelídségedet.

Legyen szép, s nyugodt az éjszakád.
Mosolyogjon Rád a ...

Ha lelkedre őszi levél hull,
szemedből bánat könnye pereg,
én szeretnék a lelked lenni,
hogy mosolyogjon két szép szemed!
Arcodra rajzolnám a nyárnak,
víg,madárdalos tarkaságát,
elűzném a hervadó ősznek,
halálszagú,bús komorságát.
Szívedben mindig sütne a Nap,
a szerelmemnek égő heve,
soha sem aludna ki a fény,
mert ott ...