Ketyeg még a régi óra,
De soká, már ő sem húzza.
Csak ketyeg, ketyeg, újra ketyeg,
Az idő meg csak lassan pereg.

Lassan jár, csak jár az óra,
De nincs már aki őt felhúzza.
Érzi, lassan itt a vége,
Egyre lassul gyenge lépte.

Nem ketyeg már, ez a vége,
A mutató is megáll végre.
Padlásra megy régi óra,
Por ülepszik ...

Egy könnycsepp hull a földre,
s bámulok némán a semmiségbe.
Az érzés, hogy elveszettem,
magával ragad a mélybe.

Ordítok a fájdalomtól,
Ordítok a hiányától,
Ordítok az ürességtől,
Ordítok a szenvedéstől.

Neked dőlök háttal s sírunk mindketten,
te testvéred vesztetted, én barátom
a szeretet mit iránta éreztem most ...

Varga Gyöngyi emlékére

Harminckettő alig múltál
máris elragadott a halál.
Barát voltál és kolléga
együtt jártunk iskolába
ahol összehozott a szakma.
Vérbeli kereskedő voltál
minden boltban, jól dolgoztál.
Szerettek az emberek
főnökként is jól viseltek.
Most itt állunk körötted
sokan, akik szerettek
elkísértük ...

Kolo

Hozzád méltón nem található méltó szó
Tűzben égtél a vízen, húztad a mázsás lapátot szelíden

Hullámok fodrából öntött hajó
Izzadtság cseppekből faragott lapát
Elrúgva partot, izeg-mozog a térd
Hajszolódnak harmonikus extázisban.
A jeles kenu kettes a gyorsaságban úszva
A láthatatlan cél felé szertepattan a ...

Keresztül tépett szívemen a fájdalom,
torkomból torz orditás szakadt ki,
ólomsúly terpeszkedett mindkét vállamon,
szemeimből fanyar könnyek sora szaladt ki.

A vilag körülöttem elmosódottan szédult,
ereimben a vér egy perc alatt meghűlt,
a szenvedés a lelkemben ego-szűrő kint szült, ...
úgy üvöltöttem eldeformált arccal,
hisztérikus ...

Azt hittem, az idő majd
gyógyír lesz a sebeimre,
s hogy minden éj majd mind nyugodtabb
álmot húz a szemeimre.

...hogy szívem örjöngő tánca
lassan lecsendesül,
s testem a megszokott tempóban
munkába lendül.

Azt hittem, tényleg azt gondoltam, ...
naívan nyugtató szavakat mormoltam.
De már kezdem érteni, s egyre ...