Lehet innen visznek el fehér kabátban,
Addig nyugodtan fekszem és a holnapom várom.
S csak egy kiáltás zúzza ketté ábrándom.
A tisztára mosott padló sem látszik a lábnyomom.

Mert én jól vagyok nagyon is jól.
A kórházi ágyába süppedve Karesz csak dalol.
Azt nem tudom hogy mit miért,
De látom, hogy lelkem ócska testemből ...

Ki sirat meg,ha meghalok?
Kinek gyermeke vagyok?
Kinek testvére vagyok?
Kinek barátja vagyok?

Ki hoz síromra virágot?
Hoz-e az,aki megbántott?
Hoz-e az,aki szeretett?
Hoz-e az,ki eltemetett?

Ki borul fejfámra zokogva?
Ki hullat könnyet bús poromra?
Ki emlékszik a koromra?
Ki szíve fáj majd értem?

Ki lesz az,ki ...

Harangoznak.
De kiért?
Kiért szól a harang?
S miért?
Fekete fák
Tar ágain
Gyászlobogó
A szürke kín.
Csend van.
Csak a harang szól
Messziről.
Halkan.
Kit siratnak?
Kit temetnek?
S mi ez a nehézség
Rajtam?
Én haltam meg?
Engem sirattok?
Mért hallgattok?
Mért nem válaszoltok?
Sietős ...

Árnyak kúsznak.
Szemben a falon.
Mi ez?
Érteni akarom!
Csend van.
Csak a szívem
Ver nyugodan.
Vagy hallga!
Már nem is ver.
Meghaltam?

Meghaltam.
Miattad.
Nélküled.
Meghaltam.
Hangod nem
Éltetett.
Nem csengett
Fülemben
Az ismerős zene.
Nem érintette
Kezemet a
Kezed.
Ajkad ...

Pengét nyomnak a bőröd alá,
Piócaként szívják a véredet.
Mindazok, akikben hittél,
Megkeserítik az életed.
Keselyűk prédája leszel,
Nem lessz,aki megsirat.
Hiába futsz, nem menekülhetsz,
Hát jó éjszakát! Szép álmokat!

Ölbe tett kézzel néz rám a Halál.
Némán figyel,de nem visz el.
S nem is kérem,mert csak kinevetne,
Hisz tudja jól,hogy az élet megvisel.
Nem kellek neki,vagy talán egy jelre vár,
De valamit mindig kitalál,
Hogy ne úgy legyen,ahogy képzelem,
Hogy megkeserítse az életem.