Vegetálás

Ép testben épphogy élek
A jövőtől jót nem remélek
Egyik hónap másik után
Éldegélek ilyenformán

Várom mit hoz új esztendő
Merthogy ember mind esendő
és a bűne eredendő
vajon mi most a teendő

Kicsit eszem,kicsit alszom
Kicsit élek,kicsit halok
Álmodozom éjjel-nappal
Körbe vagyok véve ...

Körülöttem a tárgyak,
mintha nem ismernének,
tekintenek rám.
Bizonytalan
téblábolásaimmal
imbolyog a homály,
még a küszöböknél is
magamra maradok,
félig nyitott ajtók,
félelmetes korlátok

Álmaimhoz öltögetem
rongyokba csüggő napjaim.
Elmulasztott dolgaimért
nincs kegyelem.
Jó volna minél gyorsabban
magamra találni,
még mielőtt az
értelmetlenül eltöltött idők
teljesen betemetnek.

Vannak még becsületes emberek,
Kiknek szavuk maga a szeretet,
Kezeikkel törlik a könnyedet,
Simogatja bársonyhang a szívemet.

Vannak még tisztességes emberek,
Kiknek a becsület többet jelent
Adott szavukkal, bármi történhet,
Tartják magukat az igérethez.

Vannak még csodálatos emberek,
Kiknek minden napjuk kikelet,
Hajnalban ...

Gondolj rám, mikor elalszol,
kis szobádban ébren álmodol!
Emlékezz a percre, mi összeköt Veled,
gondolatban küldök szép üzenetet
égi lámpásról, a csillagokról,
- szélcsengőd is zenélve kolompol -
hallgasd, mily' csodás az éj muzsikája,
minden halk nesze az életnek csodája!
Álmodban szenderülj egy új világba,
ahol a Napnak felhők ...

Éjjel álmomban a házamban jártam,
álom-palotám, régóta erre vágytam.
Friss patak csordogál a kertek alatt,
hűs tó vizében úszkálnak a halak,
fűzfája alatt mély kút asztallal, székkel,
alája ülve írok, olvasok a napon, s éjjel,
mikor feljön a telihold, a gyémánt-csillagok,
gyönyörködve nézem az eget, hogy ragyog
milliárnyi kiscsillag, ...