Ez a toll a kezemben nagyon gazdag.
Benne írások sorai vannak
és szüntelenül adja a papírnak,
a papír meg viszi az olvasónak.

Ha majd e sorok egyszer kifogynak,
köszönhető nem az írótollnak,
sem az Őt serényen mozgató karnak,
hanem a földi lét véges voltának.

Itt ülök egyedül, magamba fordulva,
A világban elveszve, rád gondolva.
Fejemben kavarog egynéhány gondolat,
Boldogság elveszett egyetlen perc alatt.

Mi mindent megtettél értem, nem tagadom,
Felhőként követtél, óvtál az utakon,
Védtél a sötéttől, őrangyal voltál,
Ha szükségem volt rá, fénnyel tápláltál.

Ez már a múlt, s ...

Újkor virrad lelkemben
Talán, részed lesz bennem
Mosolyod már nem segít
Hívó szavad, eltaszít

Könnyek áztatják e világot
Keserű szavak hozzák az álmot
Nem akarok aludni
Mindvégig rád gondolni

Mert ha így teszek
Felébreszti lelkemet
Gátat szabtál szívedbe
Holdat cseréltél szemedbe

Játszó társad nem ...

Örvényben vagyok
Onnan ki, már nem mászhatok
Küzdök az ár ellen
Ereje megtört engem
Törött lelkem elsüllyed
S Vele testem, petyhüdten
A mélyben hang szolit
Ami most felhevít
Most, csak azt mondta
Leértél az álmodba
Ott már rád talált
Zavartalan melléd állt
Együtt mentek tovább
Ahol még madár sem járt
Mégsem ...

Kacér kacajt suttogva, mosolyt csalt az arcomra
Mézédes szavakkal tört sok millió darabra
Fényévekre tőlem, mégis érzem vonzerődet
Az élet volt mi adott, és elvett téged tőlem

E mesém soha nem ér véget, még élek
Felejtésem ára nem más, mint egy lélek
Szép testedben lakó még szebb lelked
Megérintett, mint embert az élet

Sokan voltak, s ...

Ismerek egy lányt, ki tünemény
Ő maga a megtestesült remény

Hosszú haja csillog, ragyog
Ajka csak puszit hagyott

Mellette minden perc ajándék
Tettében már ott a záradék

Nincs a világban még egy szépség
Aki akár csak párját lelné

Éjjel irigylem az ágyát
Mert ő vigyázza álmát

Olykor hold ragyog a ...