Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Gál Tibor verse

Beküldve: 2026.10.06.
Ennyien olvasták eddig: 2
Hátsó udvar
Testük feszült,
aztán elernyedt.
Leültek a betonperemre,
lábukat maguk alá húzták.
A trafóház zúgott.
Nézték.
Egy-egy szikra a kézfejükre szállt.
Nem húzták el.
A kézfejük megfeketedett.
Virradat.
A szemük elhomályosult.
A korlát hideg volt.
A lábuk még meleg.
Válluk egymásnak feszült.
A cigi már nem égett.
A füst még mozgott.
Bent.
Kint a fagyban a lélegzet.

Nincs adat!

Szóljon hozzá ön is
Captcha image
KÜLDÉS
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére