Lesz majd olyan, amit ki se adnak,
lesz majd olyan, amit elolvasnak.
Szégyellnivaló! Mondják, míg élek,
de ha majd elmegyek, nem is remélek.

Míg köztetek jártam szürke kabátban,
egy senki voltam a bérház udvarában.

Feledésbe tán nem merülök,
de ismert sem annyira,
hogy számon tartsák, ki fia.
Összekevernek mással, ki nálam nagyobb,
az ő neve, mint gyertyaláng, úgy ragyog.

Az én nevem a homályba veszett,
maradt a papírra vetett fáradt üzenet.
Fércmunka mind, mit hátrahagyok,
egy elrontott sor a margón, ennyi vagyok.