Szeressél
Szeressél
A Sajó partján sétáltam éjjel,
a Holdfényében.
Nem voltak már könnyeim, halkan fújt a szél,
a fákon aludt már, minden falevél.
Hiába vártál, többé már nem megyek,
ez a vég, már régelmúlt a kezdet.
Azt hittem nélküled nem létezik élet,
már tudom, hogy van, élek, nem félek.
Nincs többé vihar, nincs többé fájdalom,
fent ragyog az égen, az összes csillagom.
Találd meg azt, akit mindig kerestél,
ne engedd, öleld át, szeressél, szeressél.
A Sajó partján sétáltam éjjel,
a Holdfényében.
Nem voltak már könnyeim, halkan fújt a szél,
a fákon aludt már, minden falevél.
Hiába vártál, többé már nem megyek,
ez a vég, már régelmúlt a kezdet.
Azt hittem nélküled nem létezik élet,
már tudom, hogy van, élek, nem félek.
Nincs többé vihar, nincs többé fájdalom,
fent ragyog az égen, az összes csillagom.
Találd meg azt, akit mindig kerestél,
ne engedd, öleld át, szeressél, szeressél.

