Mikor megismertelek
Azt hittem hogy más vagy!
De nagyot csalódtam!
Becsaptál!

Testvérként szerettelek,
De már nem érdemled meg!
Megbántottál, és te észre sem veszed!
Megváltoztál.

Egy lány teljesen elrabolta szívedet!
Ezért nem figyelsz már rám.
Hidd el csalódást fog okozni neked!
De akkor már senki nem lesz ...

Valójában léteznek mindig
olyan percek, órák és napok,
mikor is azt érzi - hiszi
az emberek többsége - nagyon
is - akárhogy kapaszkodnak,
ennek ellenére elmerül
velük a hajójuk, s hogy jobbat,
sokkal jobbat érdemelnének.

Azonban semmi sem sikerül...
Jóllehet tisztán látják, többet
kellene elérniük, ámde
egész ...

Még mindig megremegek,
amikor az éj néma szavaid
lágyan körém teríti.
Sóhajzuhatagom befedi és
elrejti, magában újraéli.
Ilyenkor:
- átölel az emlékcsönd -
Már elsimultál álmaimon,
s én a tiéden,
fáj még az érintetlen szenvedély
ami a messzeség kék egén
felhők közül ki-ki kukkan még.
Tartja még az éj az ...

Hogy mi bánt engemet?
Miért nem fiúnak születtél gyermekem?
Fiút akartam, kit úgy nevelhetek,
Miként engem nevelt édesanyám.

Mert az első gyermek úgy illik
A hagyomány szerint, hogy fiú legyen.
De Te lány lettél, s nem fiú.
Mit kezdjek hát most én Teveled?

Későn nyílt a rózsa,
Pedig piros rózsa-
Csak egyedűl virit
A rózsabokorban.-

Illegeti magát
Mintha szép lány lenne,
Pedig egy szép leány
Gyönyörködik benne.

Letépné magának-
Adná a legénynek...
Le is tépem rögvest,
Ha férjhez kérnének!

Csakhogy késő volt már,
Elszáradt a rózsa-
Ezért maradt a ...

Elhagyott, sötét völgyben
csontok hevernek,
halott test maradványai,
mik a holdfényben fehérlenek.

Valaha régen,
—mikor a test még élt—
vad szerelem dúlt a szívben,
egy lány sugallta a reményt.

Ám a szép külső mögött
csúf szörnyeteg lakozott,
hazugság volt minden,
kegyetlen kínzással kettétörte az ...