Szeme tükrében lelke
hamis vágyai lépdelt,
rózsaszín szavaiban
angyali mámor égett.
Édes,hazug csókjai
mélyen ivódtak belém,
remegve rezdült szívem,
lehullott lábai elé.

Bilincsbe zárt eszem,
ne hagyj többé cserben,
ne hagyj többé tövist
szúrni a szívembe!
Jó dallamra rezdülj,
ne hamis zenére,
hű virágot ...

Hová tűnt az igaznak hitt boldogság?
Boldogság volt-e, vagy álnok hazugság?
Mitől válik keserűvé az édes pillanat?
Miért tud fájni, ha érzed, becsaptak?

Ki tudja mit tartogat számodra az élet,
Ki sosem volt boldog érdemel-e szépet?
Elrepül feletted vágyad kék madara,
Bezárul előtted egy kalitka ajtaja.

Boldogabb-e ki sohasem volt ...

Gyűlnek a szavak,
talán mondatok is vannak.

Egy barátság végét jelző zászló
int a magasból,
hogy indulj el egy másik úton,
de a kedvem csak elenyész a bútól.

Szeretnék nevetni,
és nem a boldogságot kergetni.

Örömet várni az emberektől,
de közben félek mindentől.

Becsapnak aljasul,
hazug szavaik fülemben ...

A tegnap furcsa illatát szívom magamba,
Keserű hiányos ízt érzek a számban.
A hiányérzet minden érzékem kiélezi,
A testem újra szeretni akar de a lelkem nem engedi.

Szeretnék szeretni, hogy érezzék mennyit érek.
Mégsem tudom pontosan, hogy merre lépjek,
A beton túl kemény az aszfalt pedig izzik,
Lassan mindent ez borít és csak a szívemen ...

Fájt mikor azt mondtad,
Ez a virágzó kapcsolatunk vége.
Nem éreztem semmit mégis fájt,
S egy esélyt adtam a holnapnak.

Kis világom azóta fél és üres.
Én egyedül ott maradtam.
S csak alvadtvér maradt garatomban,
S elmetszette légcsövem haragod.

A sors pengéjén az élet mindig fen,
Szét szakadt a páncél gyönge ...

A szívem már egyszer megfagyott,
Mert Renike 3 hete elhagyott.
Azóta változik a lelkem,
Örült zenétől zsong az én fejem.

Farmerem maradt és a tolltartóm,
De lassan ezeket is eldobom.
Valójában az zavar, nagyképűnek tartasz,
És mindenkiben azt látod amit akarsz.

Hát igen ez lennél TE,
Aki magát előttem eltemette.
Testemet ...