Mit érez az ember,
Ha csalódás éri,
Tűnődöm, milyen az,
Ha fájdalom gyötri?

Mint gyermek,akitől
Elveszik játékát,
Mint háborgó tenger,
Ha nem leli nyugalmát.

Mint a vészes vihar,
Amikor közeleg,
Vétlen lesz az ember,
Akár egy kisgyerek.

Vajon túl fogja-e
Élni a fájdalmat,
Vagy az is lehet,hogy
a ...

Hányszor hittem: hazám a fény hazája,
s a völgyek szürke rabja nem vagyok,
völgy vándorát a hegyek csókja várja
és utam egyre feljebb kanyarog.
S ó, ti kegyetlen rózsaszín hegyek,

gyönge-elém hányszor emeltetek
hajnal-pompában búskomor falat!
S az utam völgy, ezerszer völgy maradt.

Most este van. Nem látom már az utat:
hátha ...

Kérdem én szabad sírni?
Nem nem és nem,nem szabad sírni.
De annyiszor csalódtam már bőgtem,
feledni nem lehet.
Költő lennék nem tudom,
felfigyelnek rám azt se.
De én küzdök s csalódások ellenére,
én még tartom szavam.

Annyiszor csalódtam még,
számoljam is.
Mondjam el hogy szívem,
beleremeg.
Nem, nem, nem, sírnom
nem ...

Mély álomba merült
a bánat szívemben,
csalogány trillázott
szüntelen fülemben.

Csalóka éneke
lelkem felemelte,
boldogság trónjára
nektárba helyezte.

Annyira édes lett
az életem tőle,
nem láttam a felhőt,
mi bujkált mögötte.

Csak mikor a Napot
sötéten befedte,
felébredt a bánat
újra a szívemben.

Szeme tükrében lelke
hamis vágyai lépdelt,
rózsaszín szavaiban
angyali mámor égett.
Édes,hazug csókjai
mélyen ivódtak belém,
remegve rezdült szívem,
lehullott lábai elé.

Bilincsbe zárt eszem,
ne hagyj többé cserben,
ne hagyj többé tövist
szúrni a szívembe!
Jó dallamra rezdülj,
ne hamis zenére,
hű virágot ...

Hová tűnt az igaznak hitt boldogság?
Boldogság volt-e, vagy álnok hazugság?
Mitől válik keserűvé az édes pillanat?
Miért tud fájni, ha érzed, becsaptak?

Ki tudja mit tartogat számodra az élet,
Ki sosem volt boldog érdemel-e szépet?
Elrepül feletted vágyad kék madara,
Bezárul előtted egy kalitka ajtaja.

Boldogabb-e ki sohasem volt ...