A test betegségét
Lehet enyhíteni,
A lélek fájdalmát
Nehéz gyógyítani.

A testi bajokra
Vannak jó gyógyszerek,
Sokkal nagyobb a baj,
Ha a lélek beteg.

Amikor hirtelen
Elvész - mi legdrágább,
Semmi nem pótolja
Annak a hiányát.

Megszűnik a varázs,
Elszáll a bizalom,
Ami szívünkre vár -
Kegyetlen ...

Hiszünk valakiben
S önzetlen szeretünk,
Egy a gondolatunk,
Együtt dobban szívünk.

Régen több ő nekünk,
Mint saját önmagunk,
Fel sem merül bennünk
Az, hogy csalódhatunk.

Fáj a felismerés,
Ha egyszer rájövünk,
Csak illúzió volt,
Amit őrizgettünk.

Sebzett lesz a lelkünk
És attól nincs ...

Mit érez az ember,
Ha csalódás éri,
Tűnődöm, milyen az,
Ha fájdalom gyötri?

Mint gyermek,akitől
Elveszik játékát,
Mint háborgó tenger,
Ha nem leli nyugalmát.

Mint a vészes vihar,
Amikor közeleg,
Vétlen lesz az ember,
Akár egy kisgyerek.

Vajon túl fogja-e
Élni a fájdalmat,
Vagy az is lehet,hogy
a ...

Hányszor hittem: hazám a fény hazája,
s a völgyek szürke rabja nem vagyok,
völgy vándorát a hegyek csókja várja
és utam egyre feljebb kanyarog.
S ó, ti kegyetlen rózsaszín hegyek,

gyönge-elém hányszor emeltetek
hajnal-pompában búskomor falat!
S az utam völgy, ezerszer völgy maradt.

Most este van. Nem látom már az utat:
hátha ...

Kérdem én szabad sírni?
Nem nem és nem,nem szabad sírni.
De annyiszor csalódtam már bőgtem,
feledni nem lehet.
Költő lennék nem tudom,
felfigyelnek rám azt se.
De én küzdök s csalódások ellenére,
én még tartom szavam.

Annyiszor csalódtam még,
számoljam is.
Mondjam el hogy szívem,
beleremeg.
Nem, nem, nem, sírnom
nem ...

Mély álomba merült
a bánat szívemben,
csalogány trillázott
szüntelen fülemben.

Csalóka éneke
lelkem felemelte,
boldogság trónjára
nektárba helyezte.

Annyira édes lett
az életem tőle,
nem láttam a felhőt,
mi bujkált mögötte.

Csak mikor a Napot
sötéten befedte,
felébredt a bánat
újra a szívemben.