Sűrű csend

Papírom sercegése
egy farágó szú neszezése
megöli a csendet
vág húsába rendet
széttépi őt

Vastag várakozás
néma vágyakozás
segít hallgatni
nem hagy aludni
gondolatot ébreszt

Üvölt a semmi
tovább kéne menni
nem tudom miért van így
leomlott minden híd
magam vagyok

Nincsen ...

Arcomba röhög a vagány magány
Szeretnék magamban lenni és
oly egyedül vagyok bús délután
hogy minden perc szenvedés

Kiszáradt fa testemet féreg rágja
Mellkasomon harkály kúszik
koponyámat üti-vágja
fázó testem verejtékben úszik

Letört karom,mohos térdem
száraz földet túró lábam
omladozó vastag ...

Mint szárnya törött kismadár, olyan voltál nekem,
Mégis boldog voltam, hogy voltál nekem.
Törött szárnyakkal nem tudtál repülni,
Csak egyszer újra gyógyulást remélni.
Nagyon szerettelek, s vigyáztam reád,
Mert melletted szebb volt e rút világ.
Mindent megtettem, hogy mosolyogni lássalak
Minden nap kis meglepetésekkel vártalak.
De eljött ...

Sorsom lettél
Megláttalak, s sorsom lettél,
Utaimon velem jöttél,
Társam voltál oldalamban,
Szívem fonta kosaramban.

Kőre lépve megbotlottam,
Mindig beléd kapaszkodtam,
Adtál kezet segítésül,
Voltál nekem hű reményül.

Szívem szakad,kosár lyukad
Másfelé vitt téged utad
Feledted a hosszú percet
Mikor szemem ...

Málladozik a kontúr,
Halványul az emlék,
Tán csak álom volt
És képzelet a nemrég
Idő s tér kegyetlen,
Felold minden kötést
Megadja a párnak
A kegyelemdöfést.
Múlt terhét ledobva
Röppen a madár
Az égi vándor
Új utakon jár.
Halljátok szavát,
A szél arról beszél,
Ki bármerre, de halad,
Egyszer célhoz ...

Karjaiba szorít a magány,
csápjaival szorosan ölel át...
Létem: soha nincs boldogság,
mindhiába duzzad a vágy!
Hozzád szól ezernyi fohász... ,
válasz: szüntelen némaság!
Nevet rajtam a vágy, a kaján,
bezárja előttem ... kapuját!
Lassan elapad minden forrás... ,
mely hozzád utat talál...
Felesleges minden imádság,
mert karjaiba ...