Mit ér a szerelem?
Mit ér ha fáj?
Mit ér a boldogság,
Ha nem kellesz már?
S mi a boldogság?
nem is tudom már.

Oly jó lenne hozzá bújni...
Oly jó lenne átkarolni...
De nem kellek,
S ez fáj!!!
Így a boldogság
nem is kell tán.

Oly boldog voltam,
S oly szerelmes vagyok.
De már nem az övé vagyok.
És csak keservesen zokogok,

A szívem meghasad,
A lelkem sírva fakad
S érted kiált:
Mond merre vagy!!!

Mit ér az élet,
Mond mit ér nélküled.
Nem vagy velem,
S csak szenvedek.

Megtennék bármit,
Meg tennék én.
Csak, hogy újra
Magadhoz öleljél.

Hiánzik kedvességed,
Hiányzik ölelésed
Hiányzik mosolyod,
Mely úgy ragyog.

Te vagy mindenem,
Te vagy az Életem
Én várni foglak,
Míg véget nem ér életem.