Én, a kisgyerek felcseperedtem,
Papámat, mint költőt megismertem.
Oly szép verseket írt általában,
Mint harmat a reggeli határban.

Behunyom a szemem,
Tátva marad szám-
Hát nem a boldogság
Köszöntött reám!
Hiányzom-e,kérdi,
Bizony hiányzol!
Elmenjek-e hozzád,
Vendégül látol?
Vendégül látlak én,
Megágyazhatol-
Szívem közepében
El is lakhatol...

Rózsabokrunk fehér szirmai
finom lepelként fedik a járdánkat.
Lenge szellők lágy simogatásai sepregetik a lehullott szirmokat.

Az ember úgy érzi, szőnyegen áll,
olyan kellemes, jó érzése van.
Azt érzi, a Mennyek Országában jár,
pedig itt, a földi világban van.

A természet egyik csodája e sziromeső.
Szép a bokron, és lehullva ...

Ez is úgy kezdődik,
Mint a többi,
Nem különbözik semmi;
Csak egy madárka hoz,
Hideget vagy meleget,
Nyárig tartó élelmet

De valamiből,
Másabb nekem,
Mit kezdenél velem;
Nem tetszik, hogy,
Ünnepelek,
Tesóm névnapja van gyerekek

Ezért is vagyok ma,
Különösen más,
Lehet más a megnyilvánulás;
Nem csak ...

Köszöntelek Drága,
Életem Virága.
Te vagy a mindenem,
Dobbanás szívemben.

Vágyom, Rád gondolok.
Ragyogva süt a Nap,
Átölel sugara,
Ágyszellő simogat.

Madár dalol a fán,
Szélúr penget hárfát.
Levelek zizegnek,
Ők adnak ütemet.

Tavasz, zsongás, dal zeng,
Beleremeg testem.
Merre jársz ...

Táncolj hát énvelem szívem kincse, testem ékszere.
Forduljunk-perdüljünk, együtt repüljünk a fellegbe.
Simogatom finom lelkedet, karcsú drága tested,
Érzelmed kincsvadásza vagyok, egyetlen szerelmed.

Finom a lelked, csókolgatom karcsú, drága tested.
Táncolj hát énvelem szívem kincse, testem ékszere.
Forduljunk-perdüljünk, repülünk ...