Hajnal

Nyári reggel
korán felkel,
leskelődik a napsugár.
Nagy ősi tölgy,
mint Uri hölgy
magányosan álldogál.
Lágy szellőre
egy-kettőre
lombja táncol szinte már.
Mennyi fáradt
csöppnyi állat
otthonra benne rátalál.
Szelíd tájon,
amíg látom,
nyugalomban a határ.
Kis teraszon,
kávézaccon
gyenge ...

A nagyi süt-főz! Nem hiába!
Az unokát boldogan várja!
Az örömhöz úgy csatlakozom,
hogy ezt a verset megírom!

Vígan mosolyog a Nap, a kert, a ház is!
Táncol a fény a gondozott kert útján is,
meg a füvön, a szőlőkön és körben a fákon.
Az unokát vidámság fogadja a tájon.

Gyönyörű ez a hangulat!
A bánatnak mutat ...

Ebben az ihletett templomi csendben Istent magasztalva
harsant fel és szárnyalt a dal és a zene milliónyi hangja!
Uralva e megszentelt teret bűvöltek el minden lelket,
töltöttek fel érzelemmel és bölcs érzésekkel minden embert!

Szinte felemelt, fel egyenesen az Égbe
az igazi művészet magasztos szentsége!
Milyen szép, amikor kinyílik a ...

Én, a kisgyerek felcseperedtem,
Papámat, mint költőt megismertem.
Oly szép verseket írt általában,
Mint harmat a reggeli határban.

Behunyom a szemem,
Tátva marad szám-
Hát nem a boldogság
Köszöntött reám!
Hiányzom-e,kérdi,
Bizony hiányzol!
Elmenjek-e hozzád,
Vendégül látol?
Vendégül látlak én,
Megágyazhatol-
Szívem közepében
El is lakhatol...

Rózsabokrunk fehér szirmai
finom lepelként fedik a járdánkat.
Lenge szellők lágy simogatásai sepregetik a lehullott szirmokat.

Az ember úgy érzi, szőnyegen áll,
olyan kellemes, jó érzése van.
Azt érzi, a Mennyek Országában jár,
pedig itt, a földi világban van.

A természet egyik csodája e sziromeső.
Szép a bokron, és lehullva ...