Jánosházi Zsófia(16)

Jánosházi Zsófia(16)
Jánosházi Zsófia(16)
(2019 éves, )

Jánosházi Zsófia(16) által beküldött versek

« Első oldal
1
Kár hogy épp csak kicsomagoltam a reményt,
máris odébb billentettél egy oda nem illő mondatot a szádról.
Ha már nem ismerlek a gatyád márkájáról.
Majd megismerlek szemed szívembe ültetett kis virágáról.
Nem szedték azt más fáról,
mint a széttépett álmokból szőtt csókokon raboskodó,
habos virágtakarós
szemfényvesztéssel kacérkodó ...
Részletek
Az Ön versének a helye...
Még mindig nincsen elég fény szép szemén,
mi elfedné előlem tekintetén
halvány pára még ég.
Úgy bukik át rajta az egész ég rég.
Nincsen fékje, szíve letérdel csókjában,
ó vég!
Szinte letérdel csókjában
a lét!
Szíve dobog még.
Részletek
Kiemel csókjaid alól
A tenger,
pedig ezzel
a hullámzó, fékevesztett szemeddel
dacol.
Magad alá csak visszarántod
lelkem,
s a semmibe forr össze
lényem a tiéddel
örökre.

Részletek


Kiemel csókjaid alól
A tenger,
pedig ezzel
a hullámzó, fékevesztett szemeddel
dacol.
Magad alá csak visszarántod
lelkem,
s a semmibe forr össze
lényem a tiéddel
örökre.
Részletek
Naplemente súlya alatt borul be a határ lelkembe.
De csipke virágait kínálja csak a tél derengve.
Lecsillámló fény minden, amit még remél.
Szívemmel írom szádra nevét,
mégis ellepte a feledés,
szerelmünket hogy hívták rég:
Ártatlan vagy csak egyszerűen szép.
Részletek

Leápolatlan feszeng
ágrólszakadt
bókón
a csókom.
Azt a rózsát épphogy csak
karcsú ágként hordom.
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére