Így kell vége legyen, mert Te ezt akarod,
Mi lelkemben uralkodik, az nagy fájdalom.
El kell engednem, kit legjobban szeretek,
Kit életem végeig nem feledhetek.

Gyáva, idióta, szerencsétlen, szánalmas,
Ezek a Te általad gondolt megvető szavak.
Egy másik álmot kergetsz immár, melyben
A vonat megáll, s máshoz felvesz.

Őrület, mi történik ...

Csak ölelni, puszilni, csókolni,
Csak simogatni, nézni és bókolni.
Vágyom rá, hogy Mindenednek hívj már,
Vágyom rá, hogy igazán szeress, vágyom RÁD!

Csak lenni Veled, mint SOHA, egyszer sem,
Csak lenni Melletted oly szorosan, hogy elképzelhetetlen.
Érezni, hogy el nem engedsz már,
Nem érezni, mi rég oly nagyon fájt.

Csak mondani, ...

Bárcsak tudnád, mi megy a hátad mögött,
Bárcsak ne csalódnál két váltás között.
Ha megtehetném, hogy segítek Neked,
Ha megtehetném, hogy örökre Veled legyek.

Ha megóvhatnálak a nagy csalódásoktól,
Ha elhinnéd, hogy a szíve rossz, kongó.
Bárcsak nekem hinnél, s velem lennél,
Bárcsak rájönnél… hát kell Neked több ...

Hazudtam, mert azt hittem könnyebb,
De rá kellett jönnöm, nem barátság, több ez.
Azt hittem, jobb, ha azt mondom nem szeretlek,
De Téged ily könnyen nem feledhetlek.
Ha velem vagy jó, mert érzem, számítok valamit,
Tűnődöm: \'Ennyire hogy szerethetek valakit?\'
Annyira, hogy szinte fájjon szeretnem,
S hogy minden pillanatom Nélküled kelljen ...

Mikor még kicsi voltam, nem tudtam mi vár rám,
Nem tudtam, lesz-e életemben olyan, hogy: barátság.
Óvodában pajtásokkal, iskolában barátnőkkel
De kis-nagy bajomban kárörvendőkkel
Töltöttem életem.

Elkerültem Debrecenbe a nagy híres Refibe,
Nem tudtam még az elején, bízhatok-e valakiben.
Ismerkedni kezdtem, sok új arccal találkoztam, ...

Elhiszem, tudom, s csak éreznem kell,
Szívemnek lelkemnek Te vagy ki kell.
Álmomban is csak Te vagy kit kereslek,
Tudd, hidd, s érezd, hogy szeretlek.

Rád gondolok reggel, délben, s este is,
S ha mellettem lennél, még jobb lenne ez is.
Nem kutatom a hibákat, gondokat, inkább lenyelem,
Hogy megint együtt lehetünk ez Kegyelem.

Bármivel ...