Lila színű alkonyat
csuklyát húz vén fejére.
Csillagokat gyújtogat
éj fekete egére.

Felnézek a Tejútra,
ott jár Csaba királyfi.
Hol lópatkó szikrát vet,
onnét fog ő leszállni.

Népe vissza várja őt,
raknak éji tüzeket,
\'Soha el nem feledünk\',
száll hozzá az üzenet.

Ha majd végső bajba jut -,
ős ...

Könnyemtől sós a kenyerem,
de keserű, mikor eszem!
Édes hazám, szív szerelmem,
fáj teérted árva lelkem!

Hogyha nékem szárnyam lenne,
elrepülnék messze-messze.
Hosszú útra, mint a fecskék,
szép hazámba visszamennék.

Hazatérnék hét határon,
nem itt van az én világom.
Könnyem hullik, ajkam szótlan,
messze földön, ...

Van egy király, kiválasztott,
fényes csillag az ő lelke.
Ám haragját rettegi föld,
s annak minden fejedelme.

Szeme villám, fekete ég
fellegei közül villan.
Nem tud előtte megállni,
igazságban, hazug hit s tan.

Hunok híres, nagy királya,
jó a híre, Róma remeg.
Lába előtt esik térdre
Leó pápa..., egyház..., ...

Kövér a nép, mit adtatok neki?
Cipel magán új, súlyos terheket.
A zsír, a háj a szívet terheli,
míg térde dől, tartását törve meg!

Hé emberek, ébredjetek ti fel!
Damoklész-kard függ fejetek felett.
Egy évtized, s a kórság földre gyűr,
már gyűlnek bús, vészt jósló fellegek.

Az ifjúság csak vonszolja magát,
hisz ...

Csorog az esőlé
eresz öble teli.
Tűzpiros esernyőm
a vihart szereti.

Mint a vér ha pezsdül,
élénk lesz a színe.
Nem árthat a vad szél,
helyén van nagy szíve!

Nézd hogy lobog, dobog,
mint egy piros, nagy szív!
S ég kárpitján támad
csodás szivárvány ív...

Tűzpiros esernyőm
felkiált a ...

Csordultig telt szíveinkben
ős reménynek hangja dobban.
Ezer éves szép hazánkban
hogyan élhetnénk mi jobban?

Kárpátoknak igazgyöngye,
Magyarország a mi földünk.
Teremje meg új kenyerünk,
s legyen borunk, mit kitöltünk!

Államiságunk ünnepén
a Szent jobbot körbe hordják.
Az időknek végeztéig
a mi hazánk, ...