Harmatcseppet gyűjtögettél,
igazgyöngyként dédelgettél,
azóta sem fürösztöttek
harmatcseppben,
törölgettek napsugárnak
narancssárga
langy-fényében.
Ha behunyom
mindkét szemem
van harmatcsepp,
van napsugár,
dédelgetés
simogatás,
mindezt
persze, csak
én érzem,
messze
mentél,
vagy
talán
nem ...

Beszélgessünk jó anyám,
itt állok magamba roskadva sírodnál.
Áruld el nekem, kérlek
amikor odaálltál az elé, kinek
\'Kezében vannak a föld mélységei,
és övéi a hegyek csúcsai\',
féltél-e, vagy elmondtad
mennyit szenvedtél,
érettünk küzdöttél.
Most is érzem jelened,
fogod gyengéden kezemet,
mint amikor lázasan ...

Vágyak feneketlen
katlanában égek,
a mindennapok
szürkeségei felett.

Sötét sikátorok
szerelmét
ördögi vigyorral
megvetem,
irigylem;

Ellopom a liliom
halálos illatát -
a múltam asztalára
lehelem.

Sejtelmesen
körvonalazódik
a megtépázott
én-lelet.

Égbe futó örömsugár
Régen volt, de jól emlékszem,
kitisztítottam cipőmet,
kitettem az ajtó elé,
Mikulás botoljon belé.

Cipőmből a gyermeksírás,
égbe futó örömsugár.
Anya lettem, olyan szépség,
amilyent nem éreztem még.

Picike volt a kislányom,
nekem legszebb ajándékom,
fekete haj, hunyorgó ...

Régen volt, de jól emlékszem,
kitisztítottam cipőmet,
kitettem az ajtó elé,
Mikulás botoljon belé.

Cipőmből a gyermeksírás,
égbe futó örömsugár.
Anya lettem, olyan szépség,
amilyent nem éreztem még.

Picike volt a kislányom,
nekem legszebb ajándékom,
fekete haj, hunyorgó szem,
Mikulás-hozta gyermekem.

Gyűlölsz, megvetsz,
mert más vagyok
zöld színű szíved
másként dobog.
Vedd már észre,
se több, se kevesebb,
csak talán emberibb
az életem,
de ezt te,
sehogy sem érted meg.
Mért vagy mogorva?
Tudsz -e mosolyogni?
Tanuld meg :az
adok- kapok tiszteletet,
megbocsátást,
szenvedélyes szerelmeket,
sárga színű ...