Kiskorban az ember
Mindig arról álmodik,
Hogy felnőttként majd mindent mer,
S a világ mindig változik.

Egyszer felbukkan néhány fej,
Az ember-tenger sűrűjéből
Mellyekkel idegsejteket öl,
Vagy intelligenciára lel.

Volt szerencsém hál’Istennek,
Hogy megismerjem mindkét típust.
Menekülnék! Ha lehetne most,
De jobb lenne, ha ...

Elegem van a világból
Eme világ nagy zajából.
Elegem van az emberből
Eme emberi eszmékből.

Nem engedem, hogy a világ elől csak úgy elfuss egyedül,
Mert itt van ő, az igaz barát, ki veled együtt menekül.
Önző módon megvéd téged, és ha bolondságot cselekszel,
Jó útra visz, veled harcol, és leszámol az ellenséggel.

Ezen Földön ...

E csodás dolog, mit már nem becsülök nagyra,
S az idő kereke sem forog már vissza.
Én nem vagyok a régi, félemberré lettem,
Merénylet volt az, amelyet magammal tettem.

Az öngyilkos hajlam mely uralkodott rajtam,
Emberi segítséget senkitől sem vártam.
Meghalt a lelkem, amely engem emberré tett,
De az Isten lelke az, ami e Földön ...