Szerettem a szemed,
mikor reám nevetett
kedveltem a nevem,
hogyha rám lehelted

Szerettem melledet
hullámzó csecsedet,
mint puha kerevetet
min pihenhet fejem

Esendő testem elepedt,
mikor szemléltem
tenyerembe termett
kerek feneked

Belementem veled
mibe nem is lehet
hittem soká neked,
hogy együtt ez is ...

Új tollam van.
Bogaras hülye vagyok
de látják ezt az írást
ez abból van
nem kaparok

Vagyis kaparok
de milyen szépen
kanyarítom gurba soraim
ihletről mesélek
mikor e szöveget hadarom

Jó nézni, hogyan kergeti
és éri utól egymást
sok betű, szár, vonal
szabadon repülnek papírhoz
láncolva, alkotnak fényes ...

Nagyobb bűn lehet e annál
Mint gyereket bántani
Tettel, vagy szóval,
És vicsorgó foggal
Engedni látszani
Saját gyöngeségünk mámorát?

Minden baklövésünk visszhangzik
A közeli jövőben
És túl élesen ahhoz,
Hogy ne verjük a falhoz
Azon lendületben
Fejünket, hol sorsrontó gondolat lakozik.

Kisdedet kell uralnunk ...

Egyszer télen, réges régen
Hó terült el a vidéken
Fehér lepel takarta be
Fagytól védve serényen

Tiszta, finom hideg álom
Borult végig héthatáron
Ameddig a szem elláthat
Tejszín paplant,vetett ágyat

Kényszerűen álmot tört
ne kapjon a szíve tőrt
Félelem volt útja oka
Suhogott a fehér szoknya

Hófehérke nem ...

Már régóta semmiben
nem vagyok oly biztos,
bevette magát elmémbe
tudásom, mi erősen hiányos

Semmit sem tudni
ez az igazi tudás
csak így lehet kibújni
csak így leszek tudós

Tudni mi nincs
már tudása a vannak
így talált kincs
hozománynak gyatra

A nemtudás tudása
már több mint a nagy semmi
Istennek ...