Az élet tajtékzó viharában
Hánykolódó lélekvesztő,
Emberi roncsokból felszálló
Sikoly, mily dermesztő!

Semmivé lett üres vágyak,
Hiányt pótló tárgyak,
Reszkető kézzel tartott,
Hervadó olajfaágak.

Cirkusz porondján tolongó
Kíváncsi, néma tömeg.
Vérre szomjas, tébolyultan
Meredő, üveges szemek!

Füst ...

Egy éjjen a kertben imádkozott, gyötrődött
S Júdás egy csókkal árulá el Őt.
Úgy törtek rá, mint egy latorra...
„Ez az Ő órájuk, a sötétségnek hatalma!”

Kajafás főpap elé vezették,
A szolgák leköpték, megverték
A halálra, méltónak ítélték,
Pilátus palotájába kísérték.

Bűne, hogy mindenkit szeretett!
Egy ...