Vén, vak, bolond én,
ki ölelésbe és álomba
hevertem egész éjjel,
most felébredve
karolni akartam a hajnalt,
de az álom és ölelés
véget ért,
elmúlt az együvé vegyülés
őszintesége,
mert itt a Földön más a lét.
Isten, vagy ember,
csalódik mind,
keblünkben törik össze
a varázs,
a nappalok szürkesége
és ...

Engedj szétrugdalni izzó parazsat,
forrón bugyborékoló láván sétálni
szétfeszítve mellkasomon a bordákat
arcom egyetlen rezdülése nélkül úgy,
hogy tisztán halld és lásd dobbanását,
életért csendülő halálsóhajom táncát,
eldobva a Földi lét örökké létező átkát,
könnyeddel lelkemen engedj Istenhez,
megváltva szenvedő ...

Időspirál, Térgörbület, Időhurok,
gázolhatok bennük kedvemre,
vörös és fehér törpék
a labdáim, játszom velük nevetve.
Szabad vagyok, szárnyam én magam,
hajamban kozmikus sugarak,
kezem csillagport morzsol,
fürtjeim gyémántként ragyognak.
Lelkem a Metagalaktika
a végtelen Csend otthona...
alkothatok, teremthetek ...