| |
|
Rezes Ádám versei
<<< versek
Rezes Ádám
Lökött
Ne akarj itt lenni idióta,
Ne akard hogy a nemzetet a média irányítsa!
De Te nem hallod a hangos hisztériát?
A szennyezett, elcseszett Európát?
Mindenki a figyelmeztetésnek örül,
Minden forog a nemzetünk körül.
Nem mi vagyunk akiket próbálnak követni!
Ezért szerintem megéri már kiabálni!
Üdvözöllek egy új fajta kínban,
Talán fáj, de hidd el hogy így van!
A TV már a holnapnak örül,
Amíg Amerika fényre derül.
Nem mi vagyunk akiket próbálnak követni!
Szerintem ezét már megéri kiabálni!
Itt semminek sem kell rendben lenni,
Ha nem tetszik talán el lehet menni.
Ezért szerintem megéri kiabálni!
Na! Ne akarj lenni olyan idióta,
Ne akard hogy a világot a média irányítsa!
Te nem hallod a hangos hisztériát?
A szennyezett, elcseszett Európát? |
Rezes Ádám
Ha Ha Halott...
Biztos hallottál a dologról,
A régi, öreg Ha Ha- halottról.
14 éve élt a vén ember,
Félni hát tőle nem kell.
Eltelt már sok-sok esztendő,
Többet nem röhöghet már Ő.
Röhöghetne de nem teszi,
Hulláját már a fene eszi.
De rátérek a lényegre,
Rávilágítok a tényekre.
Mikor élt a Ha Ha-halott,
Sok mindenen kacaghatott.
Napnak-napján a várost járta,
Még meg nem állította egy barátja.
Mindig nagyon sokat nevettek,
Míg egyszer csak összeestek... |
Rezes Ádám
Francba!
Rendben van, hogy elmondasz,
Mindent amit rólam gondolhatsz.
Nem próbálok majd veszekedni,
Vagy ezt később ellened fordítani.
Tudom hogy hogyan élsz,
Mik a dolgok miktől félsz,
És ha érzed hogy sokan szeretnek,
A képek a faladról majd leesnek.
Egy lépés a régi úton,
Egy szomorú nézés az arcon,
Az időzítés ami nagyon fájt,
Hallottad a fi... a lányt?
Egy nap múlt, hát elmegyek,
Megírom majd ezt a cikket.
Megírom majd, s elbukok,
Ha beszélnek csak ámulok.
S ha újra megtörténik,
Egy haver megjelenik,
Valaki akivel megértik,
A mesterötletet megértik.
|
Rezes Ádám
Whohoo
Újra itt a reggel,
Megint ugyanúgy ébredek fel.
A telefon csörgött megint,
Az órám van előttem pedig.
Nincs már sok időm hátra,
Indulnom kell a mába.
Addig szól a Whohoo!
Csak szól a Whohoo!
Süt a nap és kék az ég, szép nap a mai,
Induljunk kéz a kézben világot váltani
Mert a hangulat csökken, a feszültség nő,
És kevés még mindig a hangerő.
És csak szól a Whohoo!
Csak szól a Whohoo!
Odaértem, hát megpihentem,
Aztán sajnos el is mentem,
De az egész napom szép volt,
S nem lőtt le a szörnyű Colt.
És szólt a Whohoo!
Csak szólt a Whooho! |
Rezes Ádám
Húzdi (Toldi Fekete verzió)
Arany János is sokat szenvedett,
Mire a "Toldi" után pihenhetett.
Megfogadtam hát neki ,
Ajándék lesz e költemény
Kifordítom teljesen és szépen,
Amit megírt olyan nehézen.
Nagyszalonta népe majd látja,
Hogy Arany Rezesnek barátja.
Nem vagyok tán olyan mint Ő,
Művelt, bölcs ember, költő
De pályázatát átírom,
S ezért nem jár jutalom.
Kezdem is mert fogy az idő,
S kell még rá egy esztendő...
1. ének:
I. Ég a napmelegtől Pista bácsi karja
A falu banyái jót röhögtek rajta
Nincs egy árva szőrszál azon kelőben,
Leégette már a nap éppen időben.
Házának hűvösében tíz-tizenkét gyerek
Azt hiszi e világ tényleg kerek.
Hej, pedig üresen, vagy félig tudottan,
Hogy nem ez az élet mondhatták nyugodtan.
II.Egy csak egy legény bátor e vidéken,
Kinek szeme most megakadt az égen.
S ott fenn a magaslaton állván,
Nézett vele mindenki a járdán.
Szeme még mindig messzi-messzi bámul,
Mintha más helyekre vágyna e határrul
Azt hinné az ember, égő vadalmafa,
Amit nem találunk meg mindenütt vadonban.
III.Pista bácsi szól: Öcsém, miért állsz Nap tüzében?
Lásd a többieket házam hűvösében!
Játszanak az árnyékban nevetve
Sírni most egyiknek sincs kedve.
Vagy sosem láttál lángoló eget,
Mint ami mindjárt megbirkózik?
IV.Nem is, nem is azt a lángoló eget nézi,
Mi az egész földet véges-végig méri,
Túl a tornyon, mit porból rakott a szél
Messze e földtől, új nap kél.
És mint nap kel szürke éj ködéből,
Úgy kel a sóhajtás a fiú szívéből.
Aztán csak néz, néz valamire gondolva
Mintha szíve-lelke a szemében volna.
V. "Szép szárnyas madarak, aranyos verébek,
Jaj be keservesen, búsan nézlek.
Merre, meddig szálltok? Tiszára? Dunára?
Hírvirágot szedni kedves koszorújára?
Mentek -e Keletre? Mentek -e Nyugatra?
Mentek -e a Napnak utolsó hajnalára?
Jaj, ha én is köztetek lehetnék,
Szép szárnyas madarak, verébkék..."
VI. Ilyenforma Húzdi Mikhael gondolatja,
Mely szegény lelkét mélyen szántogatja.
S amint így magában gondolkodik,
Szíve bánatában összefacsarodik.
Mert szabad volt ő, a szabadság királya,
Minden madárnak legjobb barátja.
S míg áll az uton egymagában,
A madarak repülnek vidáman.
VII. Itt van már a had, madarak hada,
De el is ütött már párat egy száguldó Lada.
Ladának gazdája kinyitja ajtaját,
Vastag aranylánc terheli a nyakát.
Rajta persze dolgos legények,
S mikor megint lép, a Ladában felbőgnek a mének.
Nézi Mikhael, nézi, de nem veszi észre,
Hogy az úrnak már a szeme fáj a nézésbe.
VIII. "Hé gyáva! Melyik út megyen itt Tiszára?
-Kérdi az úr helykén csak úgy félvállra.
De Húzdinak ez szó a szívébe nyilallik,
És arra jött rá, hogy ez kívül is hallik-,
"Hm gyáva én?! -emígy füstölög magában-,
"Hát ki lenne bátor más széles e határban?"
Az úr talán látja, és belátja,
Húzdinak minden madár barátja.
IX. "Én paraszt, én gyáva?"-mit még ehhez gondolt,
S ezzel az úrra nagy káromkodás volt.
A fejét majd gyorsan az utca felé fordítja,
S Tiszához az utat arcával mutatja.
Hosszan egyenesen nézett arra szemével,
Mutatván az utat, ahol Tiszára tér el.
Mint ha kővé volna válva, állt a válaszra várva,
Még csak meg se rezzen az magaslaton állva.
X. Nyakláncos látja Húzdit magával,
És elámul rajta egész családjával.
"Heh Ember ez magáért"-Nyakláncos mond-akárki,
"Nos srácok talpra, lássuk ki áll még oda ki!
Vagy ki tartja még fel azt a lábat,
Amivel ez az ember mutatja az utat."
Szégyen,s gyalázat: zúg morog mindenki,
De a "gyáva" fiúval senki nem áll ki.
XI De ki is vívna meg dühöngő viharral,
Szélvészes, lángoló, tüzes Armageddonnal?
És ki vína meg Isten rettenetes haragjával,
Hosszú, süvítő szürke áldott nyilával?
Mert csak az kössön ki Húzdival, ha drága,
S nem megunt előtte Isten szép világa.
Jaj keserves annak ki szembeszáll vele,
Az biztos két lábánál fogja dobja le.
XII Elvonul az úr, hosszú szürke csíkkal,
Tolni még párszor kiszállnak durcás pofákkal.
Húzdit beszéli mindenki benn a kocsiban,
Mondanak rá szépet, s jót így egy sorban.
Egyik így szól:"Báttya! Mér' nem gyössz' Tiszára?
Az ilyen bátor legénynek ott van nagy ára."
Másik szánva mondja:"Szép öcsém de kár,
Hogy apád gyáva volt, s te is az maradtál.
XIII Elgurul a kocsi, csillapul morajja:
Ha lefullad a Lada, valaki megtolja.
Húzdi meg vigyorogva hazafelé ballag,
Vaskos lábnyomától messze reng a parlag.
Mint a fürge gepárdnak olyan volt a járása,
Mint a sötét éj, a szeme pillantása.
Mint a vackor vigyorgott örömében,
Csaknem szétreped szája a röhögésben. |
Rezes Ádám
Kelts fel ha Szeptembernek vége
A nyár jött, de el is ment,
A hitetlen soha sem pihent.
Kelts majd fel,
Ha nincs már szeptember!
Itt jön az eső megint, esik a csillagokból,
Elálmosodok már ennek hangjától.
Kelts majd fel,
Ha nincs már szeptember!
A fény már régen felvillant,
Tizennégy év gyorsan elillant.
Kelts majd fel,
Ha nincs már szeptember!
A nyár jött és el is ment,
A hitetlen soha nem pihent.
Kelts majd fel,
Ha nincs már szeptember!
Kelts majd fel,
Ha nincs már szeptember!
Itt jön az eső megint, esik a csillagokból,
Elálmosodok már ennek hangjától.
Kelts majd fel...
|
Rezes Ádám
Hiány
Van egy gyönyörű lány,
Aki miatt megöl a hiány.
Szívem valahol nála tanyázik,
Míg szemeim könnyeitől a föld ázik.
Minden órában Rá gondolok,
Nélküle csak félember vagyok.
Szeretnék vele lenni minden évben,
Minden hónapban, minden héten.
Minden hétnek minden napján,
Minden napnak minden mozzanatán.
hiányzik hogy mondjam neki: „Cicám”
Annyira, hogy már megőrülök talán.
Megőrülök, de csak érte már,
Szemeimből zúdul a könnyár.
Mert nem láthatom minden nap,
És amit gondoltam nem mondtam tegnap.
Csak azt akartam mondani, Szeretlek,
És boldog már csak Veled lehetek.
Akár hol vagy érzem dobogó szíved,
És mindennél erősebb szereteted.
|
Rezes Ádám
Elhagyott álmok útja
Egy elhagyott úton sétálok,
Az egyetlen úton amit ismertem.
Nem tudom merre megy, de sétálok.
És sétálok egymagam.
Olvasok a sorok között,
Ha ilyen voltam mindig lenyűgözött.
Csak az árnyékom aki követ,
Aki megmozgat minden követ.
Néha azt kívánom,
Valamikor sikerül magamra találnom.
Csak sétálok egyedül, magamban,
Emlékeim járnak most agyamban.
Ellenőrzöm pulzusom hogy tudjam,
Vagyok –e még ebben a világban.
Amikor ezen az úton sétálok,
Az egyetlen úton amit tudok.
Hogy merre megy nem tudom,
De tudom ott az otthonom.
Csak árnyékom aki követ,
És nyugtatja meg a szívet.
|
Rezes Ádám
A jófiúk utoljára végeznek
A jófiúk utoljára végeznek,
Ha vége van minden erődnek.
Sok kezet rázol,
És közben fázol.
Jó kedvem van, hogy sírni tudnék,
Megérte már nagyon a lét.
Mondtál egy viccet? Ez nagyon nagy.
Nem is tudtam hogy ilyen vicces fiú vagy.
Hát, A jófiúk utoljára végeznek,
Ha vége minden erődnek.
A jófiúk utoljára végeznek,
Ha már mindannyian véreznek.
Jó kedvem van, sírni tudnék,
Megérte már nagyon a lét.
Ha a jófiúk jönnek,
Az emberek örülnek.
Mondtál egy viccet? Ez nagyon nagy.
Nem is tudtam hogy ilyen vicces fiú vagy.
|
Rezes Ádám
21 sors
Tudod mi az amiért harcoltál?
Tudod mi az amiért meghalnál?
Felejtsd el ezeket, s tisztulj meg,
Harcolj ezekért, míg beforr a heg!
Egy, huszonEGY sors,
Tedd le kezed, míg nem szólsz!!
Add fel a harcot,
Felejtsék el az arcot!
Egy, huszonEGY sors,
Tedd fel kezed, fel az égbe,
Míg nincs a papír összeégve!
Mikor már utad végén vagy,
Azt hiszed majd békén hagy?
Egyedül akartál élni,
Mikor otthonod elkezdett égni?
Közel álltál a tűzhöz nagyon,
Ahogy a hitetlen áll a fagyon. |
<<< vissza az oldal tetejére
|
Gyerek versek - Mese, Mondóka
Szerelem versek - Szerelem, Bajos szerelem, Vallomás, Kedvesemnek, Hiányzol, Kihűlt szerelem, Szakítás, Erotikus, Vágyakozás
Élet versek - Barátság, Élet, Vallás, Otthon, Mindennapok, Akarat, Alkalmazkodás, Művészet, Szabadság, Hatalom, Tudás, Butaság, Hazugság, Betegség, Halál, elmúlás, Természet
Érzelmek versek - Boldogság, Búcsúzás, Szeretet, Aggódás, Megbocsátás, Magány, Csalódás, Fájdalom, Harag
Ünnepek versek - Születésnap, Névnap, Karácsony, Szilveszter, Újév, Húsvéti locsolóversek, Valentin-nap, Nőnap, Anyák napja, Ballagás, Farsang, Húsvét, Húsvéti versek - Angolul, Húsvéti versek - Németül, Esküvői, Mikulás
Család versek - Család, Eljegyzés, Házasság, Gyerek
Munka versek - Munka, Üzlet, Pénz, Iskola
Szórakozás versek - Vicces, Szórakozás, Népköltészet, Sport, Bor
Világ versek - Béke, Háború, Haza, Társadalom, Tudomány, Idő
Állatos versek - Kutyás, Macskás, Lovas, Madarak, Egyéb állatos
Idegen nyelvű versek - Angol, Német
|
[ Impresszum ]
[ Jogi nyilatkozat ]
[ Kapcsolat ]
[ Versek ]
|
|
|
