| |
|
Sáfrány Norbert versei
<<< versek
Sáfrány Norbert
Egyedül
Egyedül maradtam, nincsen ki szeressen
Magamba zárkóztam, átkozott szerelem.
Minden mibe hittem egyszeribe megszűnt.
Szívem összetörve csörömpöl még belül.
Lelkem kinza testem, szívem kinza lelkem
Néha szívem úgy ver, mint az eszeveszett.
Néha meg megáll és, varom dobogását,
Ereimben érzem vérem csobogását.
Minek is szerettem, ennyi kínzó sebet?
Miért érdemeltem, egye fészkes fene?!
Amikor csak látlak, remeg minden belül
Amikor elhagytál, ott álltam egyedül.
Kinek ez az átka, kérdem tőled angyal?
Válaszolj hat kérlek, ne hagyj önmagamra!
Honnan kapok választ, kitol, ha nem tőled?
Libabor eláraszt, de csak egyenlőre.
S válaszol az angyal: "Elméd fiam borús
Minden bűneidet énekli egy kórus.
Kórus főn a mennyben, teérted éneklik,
Azt a sok imát mit szeretetből teszik".
Fiam ne csüggedj el, ha a leány hagyott,
Jusson az eszedbe, én mindig itt vagyok.
Ha csak kell segítség imádkozzál s jövök.
Fel a fejjel fiam, előtted a jövőd!
Lesz még annyi leány, lesz még annyi minden,
Leszel még szerelmes, mindig ebben bízzál
Én mindig vezetlek, ha megbotlasz máskor
Ne félj édes fiam, megvedelek bárhol!
|
Sáfrány Norbert
Négy
Négy néha huszonötnek tűnik,
az elmúlt másfél pedig száznak.
A boldogság emlékekben őrlődik,
a fájdalom most, mi esőként áztat.
Jártunk a csillagokban,
öleltek magukhoz fellegek,
most fekszem kiholt sírhalomban,
mert ellöktem magamtól kezed.
Ketten osztoztunk a Világon,
őszinte volt minden pillanat,
s most rágódom önön hibámon,
csak emlék mi nekem itt maradt.
Négy éve már, hogy szívemen,
pajzsként ragyog lényed.
Mégis, nélküled az életem
egy lassan ölő méreg.
Nincs az, mit ne áldoznék,
hogy újra őrizzem álmaid,
hogy valós legyen, ne csak emlék,
hogy ölelnek angyal szárnyaid. |
Sáfrány Norbert
Pilláid mögött a rab
Mint fénylő rengetegben,
úgy vesztem el szemedben,
hogy szívem most is ott valahol
pilláid mögött kóborol.
Akarnám, de nem látom szemeddel,
hogy mit érzel szíveddel,
hogy a lehunyt pillák mögött
milyen álmok felett őrködök. |
Sáfrány Norbert
A holnapunk emléke
A máink varázsa,
a tegnap szunnyadó parázsa.
A holnapunk nem léte
marad a most emléke.
Csak a jövőnk változik,
a múltunk marad.
Csak a holnap ábrándozik,
a tegnapunk tagad.
Jövőre tombol a tavalyi vihar,
s vele tisztítja arcom a sár.
Hamvába fagy e füstölgő szivar,
mert azt mondtad maradsz, s nem maradtál.
Elmentél holnap, de tegnap visszajöttél,
megtaláltál, pedig nem kerestél.
Magadhoz húzva messze dobtál,
úgy futottál, hogy végül itt ragadtál.
A máink parázsa,
a tegnap szunnyadó varázsa.
A holnapunk emléke,
a mostunk nem léte. |
Sáfrány Norbert
Te és a tél
Még ragyogott a Nap,
mikor tél esti sétákat
terveztünk a hóesésben,
csak Te meg én kéz a kézben.
S most végre itt a fagy,
s te már sehol sem vagy,
nem szorítod enyémhez ajkad,
a hó tőlem akár el is olvadhat.
Borítanád be te kabátom,
mikor ölelésedre vágyom.
Szűnjön meg a tél!
Csak Te itt legyél. |
Sáfrány Norbert
Itt vagy
Ezernyi meg sem
történt emlék
önt el, mintha mindig
is itt lettél volna
bennem, mintha én
csak azért lettem
volna én,
mert Te tettél azzá.
Pedig ezelőtt soha
nem láttam ezt
a mosolyt, még
talán álmaimban sem,
s nem is hittem
abban, hogy
létezel.
S most itt vagy. |
Sáfrány Norbert
A szerelem vér-Vörös tengerén
Néma csöndben hideg szél.
Fájó könnyem mennyit ér?
Szívem, mint arcom tiszta sár.
Szomorú árnyékot vetnek a fák.
Könnyesőben szélvihar,
A szerelem mindent felkavar.
Ezer villám a mélybe csap,
S szívem őrzi a fájdalmat.
Forró könny olyan égető,
Nem hűti le a jégeső.
Könnycseppekből így lesz ér.
Fagyos szívben forr a vér.
Az érből így lesz majd patak,
S a patak majd folyóvá dagad.
Millió sebből vérzek én,
A szerelem vér-vörös tengerén.
Az egész egy ördögi találmány,
Vihar helyett lehetne szivárvány.
De elvakít a szürkeség,
S ezért jár a büntetés: a szenvedés.
A fájdalom emészti lelkemet.
S a testem néha megremeg,
Hogy nem vagy velem az annyira fáj,
Sodor a szél és sodor az ár.
Sötétbe borultak a fellegek,
S a sötétben félek, szenvedek
Lehet, hogy nem jössz vissza már.
Farkasként üvölt a némaság.
Délibábot rajzol a köd,
Mert minden lépcső a mélybe lök.
Mit a homokba írsz, eltemet a szél,
S mit nevetve dobtál, most sírva kérsz.
Egy könnyből így lesz óceán,
Csendes mert uralja a magány.
De néha dörög még az ég,
S villámként csap belém az egyedüllét.
Életből így válik halál,
Könnycseppből hatalmas óceán.
Vágyak tüzéből szunnyadó parázs,
Szerelemből fájdalmas magány.
Felhők közt nem tör át a fény!
Nem kaptam egy apró kis reményt,
Zátonyra futott lettem én,
A szerelem Vér-Vörös tengerén. |
Sáfrány Norbert
A tökéletes magány
Megteremted magadnak,
hogy mindig egyedül lehess,
mégis fáj, hogy csak te vagy
aki látod önmagad.
Az emberek, egy másik
világ részei csupán.
Te ezt nem értheted,
csak ássad vermedet.
Te vágytál erre, neked
kellett a csend,
de mutasd fel hol az alkotás?
Vagy hol van bármi más?
Mid maradt? mit büszkén
adnál a jövőnek,
hogy igen én ez vagyok!
Senki vagy, de ezt tudod.
Mit adnál tovább
és kinek, ha már
magadban sincs hited?
- kenyeret és vizet. |
Sáfrány Norbert
Párna
Foszlott párnák
tollain hagyott álmok
felett aratott
győzelem íze
oly édes mint a cukor
a kávémban ahogy
oldódik a hangulat
világítás sem a régi
időket igézi a szemed
lehunytad foszlott
párnámra és mégis
nyugodtan aludtál.
|
Sáfrány Norbert
Három
A legszebb lelke vagy az egész világnak,
te akkor is jó vagy, mikor mások nem látnak.
Te olyannak is adtál, kinek nem járt volna semmi,
akit téged ismer, nem tud nélküled lenni.
Én jót akartam tenni, s így tettem rosszat,
s hiába rágódom rajta naphosszat,
nem tudom, hogy fordíthatnám vissza az időt,
hogy ne veszítsem el a tökéletes nőt.
Te tisztább vagy az égnél, nem az jár neked,
hogy fájdalom mardossa szívedet.
S, hogy én okoztam, még rosszabb a tudat,
hogy nem együtt tesszük meg utunkat.
|
<<< vissza az oldal tetejére
|
Gyerek versek - Mese, Mondóka
Szerelem versek - Szerelem, Bajos szerelem, Vallomás, Kedvesemnek, Hiányzol, Kihűlt szerelem, Szakítás, Erotikus, Vágyakozás
Élet versek - Barátság, Élet, Vallás, Otthon, Mindennapok, Akarat, Alkalmazkodás, Művészet, Szabadság, Hatalom, Tudás, Butaság, Hazugság, Betegség, Halál, elmúlás, Természet
Érzelmek versek - Boldogság, Búcsúzás, Szeretet, Aggódás, Megbocsátás, Magány, Csalódás, Fájdalom, Harag
Ünnepek versek - Születésnap, Névnap, Karácsony, Szilveszter, Újév, Húsvéti locsolóversek, Valentin-nap, Nőnap, Anyák napja, Ballagás, Farsang, Húsvét, Húsvéti versek - Angolul, Húsvéti versek - Németül, Esküvői, Mikulás
Család versek - Család, Eljegyzés, Házasság, Gyerek
Munka versek - Munka, Üzlet, Pénz, Iskola
Szórakozás versek - Vicces, Szórakozás, Népköltészet, Sport, Bor
Világ versek - Béke, Háború, Haza, Társadalom, Tudomány, Idő
Állatos versek - Kutyás, Macskás, Lovas, Madarak, Egyéb állatos
Idegen nyelvű versek - Angol, Német
|
[ Impresszum ]
[ Jogi nyilatkozat ]
[ Kapcsolat ]
[ Versek ]
|
|
|
