Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Markovic Radmila versei

Markovic Radmila (151)
« Első oldal
1
...
of
26
Mikor megszülettem
szoptatni sem akart
az anyám,
miért nem lettem fiú,
cipelhetem nő létemre
a rám rakott
egyenruhám.
Minden nőnek megadatott:
kenyérkereső lehet,
szavazhat,
otthon moshat,
főzhet, vasalhat,
gyerekeket nevelheti,
ragyogjon a lakása is.
Jön a nagy nap, ez a nőké.
Süssél. főzzél, legyen
kisebb ...
Részletek
Az Ön versének a helye...
Unalmasan kurták a
téli nappalok,
hamarabb, mint a sóhaj,
gördülnek elő
a béna csillagok,
amik fázósan
kabátba bújnak be,
fényük tompa,
melegség az övék
semmi uralkodik
kint és bent,
csak
nézek,
és
elfordítom
a lelkem.
Részletek
Tóparton húzódó sárga,
itt keskeny,
ott szélesedő sár
előtt, úttalan utak kezdete
őrzi a mögötte pipiskedő
hegyekbe kövült Szépség álmát, aki
kőágyra fektetve alussza hétalvók álmát...

Gonoszság a földön, mint két sáros cápa,
őrzi a fölfelé vezető utat,
szomjúság nem gyötri őket, úszni elfelejtettek,
embervérre ...
Részletek
Életerővel
telített szívvel
születtem.
Változatos volt
minden
léptem,
a meghátrálással
soha sem
szemeztem.
Igyekeztem
tartalmassá tenni
gyors röptű
életem,
vagy
mindezt csak
elképzelem.
Részletek
Gyökerekkel, bogyókkal, levelekkel
gyógyított az ősember...
röpült az idő,
maradt a betegség,
imádság legyen a segítség.
Újabb szelek fújtak:
nem elég az imádság,
elixír kell, az
biztos gyógyulás.
Eldobni az elixírt(!)
az mind felesleges
kuruzslás - mondta
a tudomány.
Itt vannak a tabletták,
vannak ...
Részletek
Miért kérdezed: borzongok-e
ha arra gondolok
megöregedtem.
Nem felelek, csak
hangosan nevetek.
Nem látod: arcom, testem
mutatja koromat,
nézz a szemembe,
meglátod lelkemet,
derűt sugároz, mögötte
kezek lábak, arcok, mozognak,
mind én vagyok,
belőlem erednek, bennük vagyok
szebb, mint valaha,
amit Te soha sem
érthetsz meg, ...
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére