| |
|
Népköltészet kategória versei
<<< versek
Ez itt az Ön költeményének a helye. Küldje be Ön is saját verseit az oldalra!
|
Népköltészet
Hajdu János
Álom ringat...
Hajdu János
Álom ringat...
Álom ringat a nyáron
a természet hajnalán, egy zöldellő tájon
madarak csicseregnek minden faágon
jelzik hogy szép idő lesz, újra visszavárom!
Álom ringat a nyáron
este csillagok fénye, reggel napsütötte
kékellő felhő kúszik az égen
csendesen zúg, süvít a szélben
ugyanolyan ma is mint régen
mint egy fiatal, kicsi gyermek
játszik a szivárvány mindenféle színben
megtéveszti a sötét árnyékot, mint egy bűvész lélek..
Álom ringat a nyáron
de ez egy valóságos álom
én hívtam, s ő eljött értem
fülembe súgta: megérdemlem
de vissza már nem jön soha többet
maradjon csak egy emlékezet
s azt mondja még: gyönyörködj benne addig, amíg lehet..
Álom ringat a nyáron
mikor kihajtják a nyájat
ott fent a dombtetőn pihenek
s a gazda jön és szól: tüstént pattanj fel!
nem viccel, leönt egy pohár vízzel
kell néki még a segítség, majd csak hajnalban alszom el.
De nem bánom, már belátom
a munka fejleszt, s már várom
mikor jön el egy új nap
hol dolgozom és hol alszom
egy szénakazal tetején
nem is unatkozom
ott vagyok csak jó helyen, ugyanazt eszem mint a kihajtott állatok..
|
|
Népköltészet
Czinke Tibor
Zsúptetős az életem
Zsúptetős az életem
Zsúptetős az életem,
nincsen márvány benne,
ilyen zsúp kén'a királynak is,
hátha nem szenvedne.
Nem törné a derekát,
ha ráesik a kőre,
mert kő helyett
a puhára esne,
reá egy zsúptetőre.
Nem koppanna koronája,
elakadna hangja,
mert a zsúpnak tenyerén,
hangja elhervadna.
Márvány kövön bízvást,
leütődne máza...
Legyen hát a királynak is
zsúptetős a háza!
Zsúpos lakban, ejha,
de puha a fészek,
kört ülhetnek benne,
kik szegény zenészek!
Bezzeg, kinek márvány,
s csillanó gyémánt lakja,
kemény annak szíve,
nemcsak márvány lapja!
Puha kalapja - ki szegény,
de durva anyagból szőtt,
tyúktoll tapad peremén,
mi fazékból kifőtt.
Ám, ha e gebe kalap,
egy kövér cilinder volna,
az én zsúptetős házam is,
márvány lakban udvarolna!
Nyomár,2010.11.22.
Czinke Tibor |
|
Népköltészet
Czinke Tibor
Sára
Sára
Volt egy csillag, szakajtottam,
szívem harangjára pakoltam,
szorítsa keblét hozzája Sára,
garasom górjam az éj vásárba.
Üzenték a merengő csillagok,
Sára majd szívembe ragyog,
csak gyűrűt húzzak az ujjára,
s magamnak érződik éj-ég gulyája.
S már gyűrű lészen Sára ujján,
ugat a hű Bodri kutyám.
Száz vendéggel dínom-dánom,
csárdást fordul Sára párom.
Sára lelkem hitvesem már,
hű,mint forró csillagos nyár,
hosszú haját a déli fény,
megcsillantja kútnak vizén.
Kútnak vize, ej mily ráncos,
sír a Sára és ruhát mos.
Kútnak vize simítsd Sárát,
mosolyogtasd meg orcáját!
Mosolyog és vidul Sára,
ruhát hajtogat a kosárba.
Kontyos haját, ha jött az este,
esti szellő hogy kereste!
Miért van kontyba hajad Sára,
szellő szívem olyan árva,?
Azért van a hajam kontyba,
házas lettem a Bakonyba!
Az én uram, egy bakonyi úr,
elibém jön, ha alkonyul,
hű párom lett ő örökre,...
Fújj szellő a hegytetőkre!
Ottan fújj, s legyen dolgod,
fákat lengess, s legyél boldog,
addig fújj, míg tart ez a nyár,
míg zöldell a rét, s a határ!
Sára párom boldog vélem,
gazdagságban, szegénységben,
így tengünk, míg majdan vének,
meghajolunk föld rögének.
Kiskunfélegyháza-Nyomár,2011.10.17.-22.
Czinke Tibor |
|
Népköltészet
Paula S. Tizzis
Hogyan születtek a csillagok
Akkor történt, mikor az ég csak feketedett,
szegény ember egyke gyermeke eltekergett.
Keresték órákon át, de bizony hiába,
nem lelték őt sem távol, sem a falujába.
Gyermek anyja könnyeit búsan eresztette,
azt hitte, drága gyümölcsét végleg vesztette.
- Bezzeg, ha az ég egy picit világítana!
gyermekének hazafelé utat mutatna.
Megsajnálta Őt az ég is, és láss most csodát!
Könnyeiből készítette sok-sok csillagát.
Azóta van ragyogásuk fent a sötétben,
hogy reményt gyújtsanak az emberek szívében! |
|
Népköltészet
Sinkó Sebastian
A költő
Mindig is tudtam,
Különleges ember vagyok;
De hogy költeni,
Magyar létemre is tudok
Tudtam egy nap,
Mikor a patak mellett ültem;
Csordogált a víz,
És a csöndre rímeket is űztem
Tudtam, hogy ilyet,
Néhány ember tud;
De, aki tud is az,
Nem a közeli lúd
Ettől a perctől, úgy írtam,
Mint patakból folyóvíz;
És elhaladtam kezdőszinten,
Verseim száma már tíz
Már elhaladtam ötvennél,
Elfáradtam;
Már a száznál is túl vagyok,
Meghaltam
Temetésemen verseimet sorolják,
Idéznek belőle;
A rokonok a túlsó oldalon sírnak,
Tv-ben mondják előre |
<<< vissza az oldal tetejére
|
Gyerek versek - Mese, Mondóka
Szerelem versek - Szerelem, Bajos szerelem, Vallomás, Kedvesemnek, Hiányzol, Kihűlt szerelem, Szakítás, Erotikus, Vágyakozás
Élet versek - Barátság, Élet, Vallás, Otthon, Mindennapok, Akarat, Alkalmazkodás, Művészet, Szabadság, Hatalom, Tudás, Butaság, Hazugság, Betegség, Halál, elmúlás, Természet
Érzelmek versek - Boldogság, Búcsúzás, Szeretet, Aggódás, Megbocsátás, Magány, Csalódás, Fájdalom, Harag
Ünnepek versek - Születésnap, Névnap, Karácsony, Szilveszter, Újév, Húsvéti locsolóversek, Valentin-nap, Nőnap, Anyák napja, Ballagás, Farsang, Húsvét, Húsvéti versek - Angolul, Húsvéti versek - Németül, Esküvői, Mikulás
Család versek - Család, Eljegyzés, Házasság, Gyerek
Munka versek - Munka, Üzlet, Pénz, Iskola
Szórakozás versek - Vicces, Szórakozás, Népköltészet, Sport, Bor
Világ versek - Béke, Háború, Haza, Társadalom, Tudomány, Idő
Állatos versek - Kutyás, Macskás, Lovas, Madarak, Egyéb állatos
Idegen nyelvű versek - Angol, Német
|
[ Impresszum ]
[ Jogi nyilatkozat ]
[ Kapcsolat ]
[ Versek ]
|
|
|
