| |
|
Esküvői kategória versei
<<< versek
Ez itt az Ön költeményének a helye. Küldje be Ön is saját verseit az oldalra!
|
Esküvői
Lupsánné Kovács Eta
Látvány (esküvői tűzijáték)
Látvány
(esküvői tűzijáték)
Vágyak zenéje
messzire száll,
titkokkal teli
új élet vár;
égen két gyűrűt
fény ölel át,
örök emlékké
tenni a mát:
Sirius pislog,
földre tekint,
tűzijátékkal
összekacsint;
mert ünnep van ma,
szép esküvő,
orgona hangja,
boldog idő:
Fiastyúk nagyra
nyitja szemét,
Mars a Vénusznak
dúdol zenét;
lobban a fáklya,
éjjeli fény,
csillog a lángja
mint a remény. |
|
Esküvői
Babinszky László
A Húgom esküvőjére
Mikor megszülettél, hazánkat vihar verte,
S ahogy fejlődtél, nőtt jövőd reménye.
Érdekelt minden szép, ami kincset sejtet,
Minden törődést virággal hintetted.
Újra feltűnik a házunk előtti hinta,
Mely szárnyaló vágyadat felhőkhöz húzta.
Dallal üdvözölted a mennyei sereget,
Szép hangod zenéje szívembe rekedt meg.
Újra feltűnik egy vasárnap délután,
Újdonsült kockákból épült a palotánk.
Álmaim várát alkothattam volna,
Sikeredet néztem toporzékolva.
Megsajnáltál engem, s nem árulkodtál,
Nekem segítettél, s tanácsot osztottál.
Szüleim intelme csupán egy kérdés volt:
„Meg tudod mondani, hogy mégis mi bánt most?”
S ha rügyező tavasszal megnyílt a garázs,
Kocsiban ülve várt ránk sok utazás,
Siettünk megnézni Nagymamát, Nagyapát,
(Bár Kondoros, Karkhalom, két külön világ!)
„a régi időkre emlékszel-e még?”
Hazafelé az úton e csendes dal kísért.
Furulyaszót, ha hallasz, pásztorra gondolsz-e?
S pásztorról családunk jut-e majd eszedbe?
Az autóban fölcsendülő kánoni danolás
Hirdette nekünk: a család örök áldás.
Még emlékszem az első zongorára,
Együtt gyönyörködtünk a „Tavaszi zsongásba”,
(Mintha forrás csobogna ujjaid játékán,
Elbűvölő hangok a zene palettáján.)
Kamaszkor hajnalán Pozsony is megismert,
Zongorázni pedig a Rádió hívott meg!
Szerény hitedre mindenki vigyázott,
Énektanárod művészként imádott!
Irénke néni egyre buzdított:
„E csodálatos hangszert soha ne hagyd ott!”
De leszakítottad a Múzsák virágát,
Hagytad hervadni duzzadt szép bimbóját!
Neked más volt fontos. Őszintén szeretted a nyelvek világát!
Versenyeket nyertél, bár sok irigy ágált rád!
Hőseink emlékét egyszer úgy tisztelted,
Küzdelmes életüket vállaidra vetted,
S e nemes anyagot úgy megszerkesztetted,
A meghirdetett versenyt te meg is nyerted.
Gyermekkorunk delén volt egy karácsonyunk,
A puha hólepel csikorgott alattunk,
Mindez akkor történt, mikor vonatról leszállván
Bukdácsoltunk előre sok magas hóbuckán,
Vidám kacajjal haladtunk süppedve,
Kipirultan vetődtünk Nagymamánk elébe.
Alig értünk oda, furcsa zaj morajlott,
A csilingelő pejló fürge szánt vontatott.
A rajta ülők kezében gyertyafény pislogott,
S a felcsendült énekszó messzire hallatszott.
Ahogy megérkeztek, porzott utánuk a hó,
Mintha égből jőne egy szélsebes szánkó!
Néhányan jöttek ők, kamaszkorúak,
Betlehemes ruhában nők és férfiak.
Szobánk ajtaján erélyes kopogás,
S így torkunk mélyéről remegő suttogás:
„Szabad!”
Bölcsővel kezében belépett a csapat;
Énekszó köszöntött, s lábuk nagyot dobbant.
Jézus születését hosszan elmesélték,
Pásztorok dalait tisztán énekelték.
Sok évig vártuk még e múló tüneményt,
E különös karácsonyként számon tartott élményt!
Később, felserdülve, a fát is díszítettük,
Ajándékainkat alája tehettük.
A családi énekkar boldog örömében,
Az összetartozást hitte borban, békességben.
A mostani karácsony Ámor új ruhája;
Fortuna varratta, hogy hajtson igájába.
Vénusz szíve az, mely benned most lüktet,
Az Istennő tőled is elvárja az örök hűséget.
Boldog vagy? – kérdezem. Örömmel nyugtázom,
Hogy több karátos szemed tündökölni látom!
Új élet vár rád, a jövő bizonytalan útja,
S mert te vagy a büszke nő, lobogó fáklyáját
Te fogd a markodba.
Nem mondhatod többet, hogy nem érdekel téged,
Hogy közömbös a közügy, s többre nincs igényed.
A termékeny jövőt hordod majd magadba,
S ahogyan te élsz majd, olyan lesz ő maga.
Áldásom e frigyre, és hosszú éveket!
Kívánom, hogy soká együtt éljetek!
Akkor is kívánok sok boldog szép napot,
Ha majd őszbe fordul meghajlott korotok.
1986. december 18. Csütörtök.
|
|
Esküvői
Szuhanics Albert
A legszebb nap...
Legszebb napunk ma jött el nekünk,
kéz a kézben egybekelhetünk.
Örömkönnyek boldog arcodon,
fogod kezem, s a kezed fogom...
Ellenedre semmit sem teszek,
jóban-rosszban melletted leszek!
Nyújtsd hát felém remegő kezed,
hogy leéljem az életem veled!
Az oltár előtt kijelentem én,
azt akarom, te légy az enyém!
"Igen! - Igen!" Szebb szó nem lehet,
amit ajkunk vággyal elrebeg.
Végtelenség gyűrűjét fogadd,
melyben szívem vágya megfogant!
Rajtad kívül nem kell senki sem,
már ezután tied életem!
Hűségeskünk csókkal pecsételt,
szívünk szabad vágya vezérelt.
Utódoknak legyünk példakép,
hogy párosan élni csodaszép!
A szerelmem örökké tied,
legyen ebben töretlen hited!
Amíg élek, melletted leszek,
úgy segéljen Isten engemet!
Debrecen, 2011. január 13. |
|
Esküvői
Szuhanics Albert
Neked adom
Neked adom a hajnal sugarát,
s a felfénylő rózsafelleget.
Az éj emlékét, álmok halk szavát,
én így vallok szerelmet neked.
Tiéd a csend, mely lelkem tölti el,
e zöld sziget, hol mély az óceán.
Én nem cserélnék soha senkivel,
ha ott örökkön te várnál reám!
Neked adom szívdobbanásaim,
összes titkom megosztom veled.
Az életem, ifjonti álmaim,
mindent-mindent átadok neked!
Könnyeimet, mely eláztatta párnám,
sok magányos, fájó éjjelen.
Neked adom, forró csókod várván,
csak ajkad nyújtsd szomjazón nekem!
Neked adom én az életem,
ennél többet már nem adhatok.
Szeress nagyon, szép szerelmesem,
mert nélküled én halott vagyok!
Debrecen, 2008. november 6. |
|
Esküvői
Saját
Esküvői mondóka
Megigézett a szemed te szép leány
Te leszel az én arám
Házasodni akarok
Mert az nagyon jó dolog
Megérett egy szerelem
Házassághoz vezetett
Kincsem babám úgy szeretlek
Karjaimban megölelek
Csókot adok én néked
Úgy szeretlek én téged
Fürdünk majd a boldogságban
Együtt élünk egy szép házban
Nem hagylak el én soha
Élj velem te asszonyka! |
|
Esküvői
Goethe, Johann Wolfgang
A boldogságot nem lehet ajándékba kapni
Egyetlen titka van: adni, mindig csak adni,
Jó szót, bátorítást, mosolyt, hitet,
És sok-sok önzetlen, tiszta szeretetet.”
Megfogom kezedet, s megígérem neked
Hogy az élet útján végig elkísérlek
Boldogok leszünk majd
Mert hisz én is szeretlek
Amíg szívem dobogni fog
Hozzád mindig hű leszek.
Oly sok szépet ígértünk egymásnak
Forrón lángol szerelmünk tüze
Ha mindig ily szép lenne az élet
Nem is lenne szükség esküre
Legyen bármily hosszú is az élet
Sírig tartó boldogságot ad,
S bátran nézhetsz az emberek szemébe
Mindaddig, míg betartod szavad! |
<<< vissza az oldal tetejére
|
Gyerek versek - Mese, Mondóka
Szerelem versek - Szerelem, Bajos szerelem, Vallomás, Kedvesemnek, Hiányzol, Kihűlt szerelem, Szakítás, Erotikus, Vágyakozás
Élet versek - Barátság, Élet, Vallás, Otthon, Mindennapok, Akarat, Alkalmazkodás, Művészet, Szabadság, Hatalom, Tudás, Butaság, Hazugság, Betegség, Halál, elmúlás, Természet
Érzelmek versek - Boldogság, Búcsúzás, Szeretet, Aggódás, Megbocsátás, Magány, Csalódás, Fájdalom, Harag
Ünnepek versek - Születésnap, Névnap, Karácsony, Szilveszter, Újév, Húsvéti locsolóversek, Valentin-nap, Nőnap, Anyák napja, Ballagás, Farsang, Húsvét, Húsvéti versek - Angolul, Húsvéti versek - Németül, Esküvői, Mikulás
Család versek - Család, Eljegyzés, Házasság, Gyerek
Munka versek - Munka, Üzlet, Pénz, Iskola
Szórakozás versek - Vicces, Szórakozás, Népköltészet, Sport, Bor
Világ versek - Béke, Háború, Haza, Társadalom, Tudomány, Idő
Állatos versek - Kutyás, Macskás, Lovas, Madarak, Egyéb állatos
Idegen nyelvű versek - Angol, Német
|
[ Impresszum ]
[ Jogi nyilatkozat ]
[ Kapcsolat ]
[ Versek ]
|
|
|
