| |
|
Munka kategória versei
<<< versek
Ez itt az Ön költeményének a helye. Küldje be Ön is saját verseit az oldalra!
|
Munka
Pákozdi Sarolta
Tűnődés a munkáról
A munka
emberi létünk lényege,
értelme, létfeltétele.
Időt, erőt, ismereteket adunk,
értékeket alkotunk.
Megillet az elismerés és a pénz,
jól elvégzett, becsületes munkánkért.
A hatalom és a vagyon
nem jogosít fel senkit,
dologtalan luxus-élet terheit
áthárítsa kutatókra vagy kétkezi munkásra,
megsarcolja nagy adókkal,
vagy elveszik munkája.
A munkához mindenkinek joga van,
kötelesség annak, aki munkálkodni nem akar.
Ne legyen robot a munka, monoton,
végezhesse mindenki azt,
amihez képessége van.
Ha örömét leli benne,
mindenkinek haszna van.
Sikerélmény gazdagítja,
csak így élhet boldogan.
Munka van! |
|
Munka
Pákozdi Sarolta
Ígéret és valóság
Színes ígéret-kövekből
felépült a valóság városa,
ingatag falait vihar lerombolta...
Száraz kórótövek,
szanaszét hevernek,
éhező állatok élelmet keresnek.
Ledőlt az istálló, nem lesz télre szállás,
Elpusztul az élet, lesz-e itt megállás?
Vessük el a remény magvát,
higgyünk a holnapban,
sok ígéret hiteltelen,
de hitünk még van.
Fogjunk össze, meneteljünk együtt,
ígéretre nincs szükségünk,
Fontosabb a tettünk. |
|
Munka
Babinszky László
Becsüld meg az utcaseprőt!
(Egy újságírónő azt kérdezte a szocializmusban: "Én nem értem, mi a közhaszna például az olyan kis munkának, mint az utcaseprés."
Ez a TV-ben hangzott el a képernyő előtt. Ledöbbentem.
A higiénián túl a következő")
Az utcaseprő, ha jól seper,
Ragyog az utca képe!
Gyakran sétál rajt’ az ember,
Ott a gyomorgörcsnek vége!
A szép utcától felvidul,
S kivirul az arca!
Háborgó szíve elcsitul,
S már ügyét mosolyogja!
Ám, ha koszos, piszkos utcán
Vánszorog a lába,
Az nem oldja fel küzdelmeit,
S csak a bosszút látja!
Ha megveted az utcaseprőt,
A munkát hanyagolja!
Fekve borítja a lépcsőt,
Körülötte gyűl a szemét dombja!
Ettől dührohamos, hisztis leszel!
Otthon, közösségben! – S ha kirúgnak!
Bánatodban utcán koldulsz,
Úgy a családod se ismer!
Emiatt meg – fegyvert ragadsz,
Megölsz embertársat!
Vagy golyót röpítesz magadba,
Hogy örökre rád csukhassák
Az erős kriptazárat!
Becsüld meg az utcaseprőt!
Piszkunk ő tisztítja!
Munkájával hittérítőd,
Ki dühöd letompítja!
1993. október 13. Szerda.
|
|
Munka
Babinszky László
Köszönet Csillának
(Egy igaz embernek.
A volt könyvtárvezetőmnek)
Köszönöm, hogy bíztál bennem.
Egyenlőként bántál velem.
Jogaimban nem sérültem,
A szakmámban sütkéreztem.
Csillag voltál életemben,
Mint a csillag fenn az égen!
Észrevettél és becsültél,
Emberségből példa lettél!
2005. november 24. Csütörtök.
|
|
Munka
Mysty Kata
Tanár voltam...
Tanár voltam
Tanár voltam egy életen át,
Táblára róttam föl a tudományt.
Vázlatok tucatja lepték el polcaim,
Dolgozatok rengetege tetőzte gondjaim.
Olyan otthonná vált nekem az iskola,
mint Isten háza; lelkem temploma.
Égtek bennem lángok, folyton égők,
Fényüket halványították bús idők.
Vén diáknak éreztem magam,
nem téveszthetem soha utam.
Gyermekszemek néztek rám kedvesen,
Szomjukat oltottam én csöndesen...
Kedves szavak hatottak, mint gyógyszerek,
megfogantak, mint gyökeret vert gyógyfüvek.
Ringattam volna én őket ölben még szívesen,
Csak ennek útja még máig kövezetlen...
Lettem öreg tyúkanyó, ki csibéit óvja;
a facsemetéit széltől védő gazda,
a kártevőket irtó szorgos permetező,
akut vagy krónikus bajoknál a megmentő.
Hogy amit vetettem, le is arattam?!
A való igazat tudjátok: \"operáltam \",
A maximumot minimumra cseréltem,
Sokszor a játék mezejére léptem. |
|
Munka
Erdős Pál Attila
A munka tisztelete...
A munka tisztelete...
Sok dolgot tanultam apámtól, például
azt: nem lehet mindig diplomatikusan
fogalmazni, néha oda kell csapni az
asztalra, s ki kell mondani világosan,
mire gondolok. Megpróbálom elérni
amit ő: munka iránti alázatot
és fegyelmet. Persze mondták is nemegyszer:
"Te sem vagy egy könnyű ember." Magyarázatot
kaptam anyámtól is, előadás után
miért tapsol a színészeknek, ha netán
nem játszottak jól. "Nézd kisfiam, imádom
a színházat gyermekkorom óta. Apám
megtanított arra, hogy a munkát mindig
meg kell becsülni. Olykor - olykor nincsen erő
színész játékában, de tapsolok, nem
álszenteskedésből, pusztán tiszteletből...
(Budapest, 2011. március 12. Erdős Pál Attila)
|
<<< vissza az oldal tetejére
|
Gyerek versek - Mese, Mondóka
Szerelem versek - Szerelem, Bajos szerelem, Vallomás, Kedvesemnek, Hiányzol, Kihűlt szerelem, Szakítás, Erotikus, Vágyakozás
Élet versek - Barátság, Élet, Vallás, Otthon, Mindennapok, Akarat, Alkalmazkodás, Művészet, Szabadság, Hatalom, Tudás, Butaság, Hazugság, Betegség, Halál, elmúlás, Természet
Érzelmek versek - Boldogság, Búcsúzás, Szeretet, Aggódás, Megbocsátás, Magány, Csalódás, Fájdalom, Harag
Ünnepek versek - Születésnap, Névnap, Karácsony, Szilveszter, Újév, Húsvéti locsolóversek, Valentin-nap, Nőnap, Anyák napja, Ballagás, Farsang, Húsvét, Húsvéti versek - Angolul, Húsvéti versek - Németül, Esküvői, Mikulás
Család versek - Család, Eljegyzés, Házasság, Gyerek
Munka versek - Munka, Üzlet, Pénz, Iskola
Szórakozás versek - Vicces, Szórakozás, Népköltészet, Sport, Bor
Világ versek - Béke, Háború, Haza, Társadalom, Tudomány, Idő
Állatos versek - Kutyás, Macskás, Lovas, Madarak, Egyéb állatos
Idegen nyelvű versek - Angol, Német
|
[ Impresszum ]
[ Jogi nyilatkozat ]
[ Kapcsolat ]
[ Versek ]
|
|
|
