Pattan a szikraszilánk,
lobban az égen a láng,
felhők tengerén
úszva át,
szikrák rendeznek égi bált.

Lángszínű ruhát
vett az ég,
bíborrá lett az
égi-kék,
tűzmadár izzó
hevében,
ritmust dobol a
zenében;

rakéta lángja fellobog,
megcsókol néhány
csillagot,
villan a ...

Bár lenne egy bánat-láda,
oda zárnánk ami fájna...
gyömöszölnénk egy kupacba,
mint szellemet a palackba
füstté válna csendesen,
- ahogy azt én képzelem -
a sok fájó félelem.

Kívánságfa hogyha lenne,
ágán szeretet teremne...
minden kőben, víz cseppjében,
levegőben, fény ízében
béke lenne végtelen,
- ahogy azt ...

Felhőből igazi vad ló,

patáján nincs szöges patkó,

versenyt fut a pajkos széllel,

nem lehet tartani fékkel;


lábain gyöngyharmat csillám,

szabadon fut, mint a villám!

Sörénye, akár egy angyal,

száguld a felkelő nappal.


Nézi Őt fentről egy csillag,

- szilajok ezek az ...

Házunk előtt csavart fűzfák ágai,
próbálnak a napsugárral játszani;
hajladoznak, zizegnek és zenélnek,
halk neszekkel sustorognak a szélnek.
Ölelkeznek fűzfaágak szorosan,
lentről nézve, két fának egy lombja van;

összefonódnak ágaik - mint kezek -
együtt akarnak maradni, míg lehet.
Villanykábelt zavarta a fa lombja,
ezért ...

Mondj már valamit, gyötör a kétség,
megfojt lassan az ál-közöny,
fekete lett a tegnapi kékség,
lelkem marja a könnyözön.

Szorít egy érzés, - idegek tánca -
egymással miért tesszük ezt?
Szívünket tudjuk, konok dac zárja,
megnyomorít, de nem ereszt.

Háborgó szavak milyen hűtlenek,
lezárva marad az ...

Legelőn a gémes kútnál
csendben delel a gulya,
pásztor mellett fűben hever,
hang nélkül egy furulya.

Útja felén, - mintha állna,
égen izzó tűzkorong,
kevés enyhet adhat most a
szomjas, tikkadt fűzfalomb.

Szegett fejjel egy csomóba
verődött a racka nyáj,
szikes föld kérges felszínét,
díszíti a tarka ...