Szárnyát bontogatja a tavasz,
büszkén áll napfényben
vízparton a kócsag,
hosszú ívelt nyakkal
folyóban tükröződő
ég-kék leplet csőrében
szeretné lebegtetni,
körülötte fehér, lila és
piros illatba öltözött
hosszú száron virág
vidáman integet,
fenyőfák között faház,
ablakából a szellő ki-be ...

Egyik kezemben a piros, fehér, zöld,
a másikban piros, kék, fehér lebeg.
Egyiknek százötven évig ült nyakán
a török,
másik ötszáz évig a járom alatt nyögött.
Piros vér csöpög mindkettőről
harci zajjal, sok-sok bajjal fújja
a szél,
mégis ott a remény.
Az egyik
a kék eget tartja
fejünk felett,
a másik
a zöld ...

Kicsi lánynak ég-kék szeme
beszorult a tudomány-tengerbe
Fohászkodna, kezét nyújtja,
kezecskéjét a semmi simogatja.
Sziklákhoz csapódó habnyelvek,
segélykiáltással fröccsennek,
a sirály mozdulatlanná kövül,
ripacsos sárga gömb az égen
forró sugarát lövelli szerteszéjjel,
élvezettel olvasztja el a lélek hídját,
gúnyruhát ölt ...

A csalogány dalával
kereslek fűben, fában.
Felhőruha, a jégvirágos,
a szememre borít álmot.
Valahol sejtelmesen hallatszik
citera, cimbalom, furulya
éjjel-nappal csengő
csábítóan hívó, zengő hangja,
állandóan ezt suttogja:
jön a tavasz, jön a tavasz
napsugaras hajnalpírral,
csillagfényes Hold útjával,
jégvirágos felhő ...

Hova sietsz, ismeretlen,
nézd, a kezed
csupa véres...
erőszakkal
bezártam őt
börtönömbe,
keservembe...
tettem kínzó,
elengedtem,
szabad legyen,
ha elfelejt,
más karjában
találja meg
a szerelmet...
illatozó virágszálam, hűtlensége
tüskéjétől csorgó vérem
csöpögtetem
börtönömbe, keservembe
a ...

Unalmasan kurták a
téli nappalok,
hamarabb, mint a sóhaj,
gördülnek elő
a béna csillagok,
amik fázósan
kabátba bújnak be,
fényük tompa,
melegség az övék
semmi uralkodik
kint és bent,
csak
nézek,
és
elfordítom
a lelkem.