| |
|
Szerelem kategória versei
<<< versek
Ez itt az Ön költeményének a helye. Küldje be Ön is saját verseit az oldalra!
|
Szerelem
Sáfrány Norbert
Kőszív nem dobban
Az életem adnám
egy mosolyodért,
a szívem a hazád,
s ha odaért,
az a vágy amitől a szíved dobban,
én új útra lelnék a csillagokban.
Könnyeimből épített patak,
szigetekké lett üres szavak
hada, melyek már nem hoznak haza,
már farkasként üvölt az éjszaka.
Hirtelen sötét arcomhoz ér,
felzúg egy sikoly – játszik a szél.
Múlik az idő, ölel a vég,
kőszív nem dobban – ráolvad a jég. |
|
Szerelem
Bodó János
Amikor a világ...
Amikor a világ
Elhervadni készűl:
Mindenét eldobja,
Megtagadja végül-
Már-már csak az anyag
Lenne...Kivirágzik
A sárból, a szennyből
Kilép és elválik
Örökre egy dallam,
S fel a magas égre
Száll és eldalolja:
A szerelem örök...
S a föld újraéled,
S e dallamot dúdolja
Milliárdnyi ember,
Szegény öreg földünk
Sok boldog lakója! |
|
Szerelem
Bagi Tibor
Barna lány
Én egy barna lányt szeretek,
Féltve őrzöm előletek.
Arca pozsgás, mint a
Vörös rózsa szirma.
Szemei mélykékek,
- Istenem, de szépek! -
Bőre bársony pamlagán
Fürge ujjam szaladgál,
Mikor csendben szerelmesen
Csókkal kényeztet kedvesem.
Én egy barna lányt szeretek,
Féltve őrzöm előletek.
Hangja remegő kikelet,
Mikor mondja a nevemet.
Göndör fürtjei kacagnak,
Mikor vállamra omlanak.
Ajka izzó sivatag,
Mely szomjazza ajkamat.
Én egy barna lányt szeretek,
Féltve őrzöm előletek. |
|
Szerelem
Sáfrány Norbert
Két szemed szeret
Szád már néma volt,
csak szemed súgta, hogy szeret.
Pillantásod átkarolt,
s Te így mondtál nemet
A két szemed szeretett legtovább,
az nem enged új útra,
s ha mégis járnám új út porát,
szívem újra csak rád találna.
Arcom a porba hullna,
s én újra meg újra,
akkor is csak néznék a holdra,
talán ő rejtette szemed a csillagokba.
Amennyit azok a szemek adtak,
megőriztem magamnak.
Elrejtem a holnapnak,
hátha kevés fénye lesz a napnak.
Mert beragyogtad a világot,
pillantásod maga volt a létezés.
De már nem ringatnak édes álmok,
túl sötét az ébredés.
Az út melyen járok,
már felégett mögöttem.
Királynak várárok,
vasglória fölöttem.
De szemedben ragyog a nap,
újra lát a vak,
s ha megérint ajkad,
többé virág nem hervad.
De elhúztad arcod,
s elvetted kezed,
mégsem vallottam kudarcot,
mert két szemed szeret.
És elveheted mindenem,
kitépheted szívem:
nem veszel el semmit sem,
mert mit elvennél már tied.
Minden együtt töltött pillanat,
itt él örökké bennem,
s hogy magamhoz hívjalak
nem kell semmit sem tennem.
Ha menni akarsz, hát hagyom
bátran elengedlek,
mert gondolatban összerakom,
s visszakapom szerelmed.
Itt él minden egyes részed,
érintés, szó, mozzanat.
Csak lehunyom szemem – így látlak egésznek.
Köszönöm, hogy megálmodhatlak.
Csak szemeid nem láthatom,
azt megálmodni sem tudom,
mégsem fojt meg bánatom,
mert szemed érezni fogom.
S ha minden út egy tűzverem,
addig járom még meglelem,
a szempárt mely az életem,
mi az életnél is több nekem. |
|
Szerelem
Sáfrány Norbert
Ami bennem él
Tudom talán nem látlak többé,
minden percben arcodra gondolok.
Örök érzés nem válhat köddé,
mindörökké őrzöm mosolyod.
Az ívet melyet karod ír,
mikor magadra húzod blúzodat,
a gyenge neszt, ahogyan a szél sír,
miközben hátracsapod a hajad.
Nekem nincs másom. Csak a tekinteted ami bennem él,
a megannyi csók ízétől ég ajkam;
de a szív melyet annyiszor megremegtettél
meghalt bennem. S vele én is meghaltam.
Nélküled holt vagyok egészen.
Nincs rezdülése a világnak
melytől érezném élek, s így már nem félek
átadni magam a halálnak.
Nélküled nincs szép, nincs édes;
nem érzem mit jelent a győzelem.
A glória elkopott, már kicsit sem fényes,
tort ül lelkemen a saját szellemem.
Nem tudom, hogy látlak e még;
de fuldoklom, mert romlott a szép.
Előtör bennem megannyi kép,
s talán haldoklom. Talán ez a vég
S ha mégsem, most már tudom,
én meghalni így szeretnék…
álmomban arcodhoz simul arcom…
bárcsak még egyszer veled lehetnék.
Ha lehunyom szemem, nekem már az a való;
már csak álmoknak, emlékeknek élek.
Hazudok magamnak,mert az élet is csaló,
ha véget kell érjen, hát így érjen véget. |
|
Szerelem
Sáfrány Norbert
Nem nézek a napba
Nem nézek a napba
megfogadtam, s ha,
akarnám sem látnám
már fényed.
Bepakoltak a vagonba,
mint sorsot egy kalapba,
még látom hogyan
fut el szerelvényed.
Ne sikíts nem hallom,
zörög a vagon,
süket a fül,
párás a szem,
de tudod hol lakom,
s talán egy napon
visszatérsz, mikor
már nem is emlékezem.
Ott az a folt szívemen,
nedves a tenyerem,
robogj hát,
mosson el a füst,
ne lássam a szemeden,
ahogy szólítlak neveden
ragyog akár
az ezüst,
ne érezzem illatod,
ahogy jelzi „mindjárt itt vagyok”
ahogy megálmodtalak,
többé úgy ne lássalak.
Ne hívjanak csillagok,
ne legyek többé rabod,
akkor nem fáj,
ami megmarad. |
<<< vissza az oldal tetejére
|
Szerelem versek - Szerelem, Bajos szerelem, Vallomás, Kedvesemnek, Hiányzol, Kihűlt szerelem, Szakítás, Erotikus, Vágyakozás
Élet versek - Barátság, Élet, Vallás, Otthon, Mindennapok, Akarat, Alkalmazkodás, Művészet, Szabadság, Hatalom, Tudás, Butaság, Hazugság, Betegség, Halál, elmúlás, Természet
Érzelmek versek - Boldogság, Búcsúzás, Szeretet, Aggódás, Megbocsátás, Magány, Csalódás, Fájdalom, Harag
Ünnepek versek - Születésnap, Névnap, Karácsony, Szilveszter, Újév, Húsvéti locsolóversek, Valentin-nap, Nőnap, Anyák napja, Ballagás, Farsang, Húsvét, Húsvéti versek - Angolul, Húsvéti versek - Németül, Esküvői, Mikulás
Család versek - Család, Eljegyzés, Házasság, Gyerek
Munka versek - Munka, Üzlet, Pénz, Iskola
Szórakozás versek - Vicces, Szórakozás, Népköltészet, Sport, Bor
Világ versek - Béke, Háború, Haza, Társadalom, Tudomány, Idő
Állatos versek - Kutyás, Macskás, Lovas
Idegen nyelvű versek - Angol, Német
|
[ Impresszum ]
[ Jogi nyilatkozat ]
[ Kapcsolat ]
[ Versek ]
|
|
|
