Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Markovic Radmila verse

Nagy ünnep a Nőnap
Mikor megszülettem
szoptatni sem akart
az anyám,
miért nem lettem fiú,
cipelhetem nő létemre
a rám rakott
egyenruhám.
Minden nőnek megadatott:
kenyérkereső lehet,
szavazhat,
otthon moshat,
főzhet, vasalhat,
gyerekeket nevelheti,
ragyogjon a lakása is.
Jön a nagy nap, ez a nőké.
Süssél. főzzél, legyen
kisebb terülj asztalkám,
mire hazaér a munkahelyről
a figyelmes, drága férj,
megcsókolná a feleségét,
de a saját tükörképét
csókolgatja dadogva,
egy rózsával köszöntené,
azt nem érti sehogy sem:
mért nem kell a párjának
a piros rózsa, amit vett.
247 Halász István
2014. március 11. 18:38
A versed nagyon szépen fejezi ki azt, hogy a családban mindenkinek megvan a saját feladata, amelyet el kell végezni mindenkinek.

Köszönettel:
Halász István
243 Della Maria
2014. március 03. 10:36
Örülök, hogy olvashattam remek versedet!
Üdv: Maria
Szóljon hozzá ön is
Captcha image
KÜLDÉS
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére