Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Czene Csaba verse

Vörösbort iszom
Ma vörösbor kell, de nagyon!
Hadd bővüljön látóköröm,
táguljon tudatom!
Keserű napok jöttek hosszúsorban elém.
Végre elűzöm a napok fojtó kísértetét.
Vörösbor kell!
Az Isten sugallja, -szinte.
Vérvörös nektárt kínál,
a rejtekadó pince.
Iszom!
Megigazulnak agyamban a régi mondák, regék.
Vörösborba fojtom
józanságom óvó kísértetét.
Nem halványíthatja vidámságom fényét
alantas, köznapi csekélység!
Átrepülöm a földi vonzás
gátló korlátait.
Ürülnek a kupák! Ki tudja hányadik?
Vörösbort iszom, ma nem érdekel semmi!
Távozz tőlem némber, korai feküdni!
Poharamban ifjúságom vérvörös tüze ég,
ízlelem zamatát, átérzem hevét.
Szabad utat kap a nóta, a test, a lélek.
Ki mondok ma mindent,
ma semmitől sem félek!
Vigadok! Habtarajú a fékeveszetett tánc.
Ma nincs béklyó, nincs gúzsba kötő lánc.
Vörösbort iszom, végre mulatok!
Távol még a reggel, később nyit ablakot.

Nincs adat!

Szóljon hozzá ön is
Captcha image
KÜLDÉS
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére