Boldog szülinapot József Attila;
A versem csak most hozzád szólna

Rövid kis életed volt, s szegény;
De így is híres lettél, te kis legény

Ahogy versedbe is mondtad szegény legény, voltál;
Akinek jó versei voltak, verseidből mindig szavaltál

Remélem én is majd ilyen jó költő, leszek;
De csak, akkor, ha nagy dolgokat teszek

De most folyjék tovább rólad a szó;
Mint a folyó, mi folyik, ott egy tó

Bele folyik mindenhová;
Figyeljetek, életét teszem szóvá

Pesten született, mint én is;
Csak eltelt közöttünk 100 év is

Apja csúnya dolgon családját egyedül hagyta;
Édesanyjuk tartotta el őket, apjuk hírét nem hallotta

Csak nem bírt egyedül három gyerekkel;
Öcsödre küldte atillát három testvéreivel

De anyja meghalt, nem bírta feldolgozni;
Szegény szomorúan kellett fiatal korában dolgozni

Olyan szegény volt, hogy mindent elpróbált adni;
Hogy merte a sors szegény gyereket magában hagyni

De úgy döntött oktató lesz a végén;
De egy versért kirúgták szeged egyetemén

Szegény ment tovább, élt a véletlennek;
Egy vonat ütötte el, nem élt tovább az életnek

Szegényt gyászolták, még most is;
Az államoson halt meg szárszóin