Mikor a kisgyerekek összedugják kis fejüket
És sutyorognak, kuncognak.
A felnőtt emberek előtt e rejtély örök titok marad.
És pajkosan összenéznek, kacagnak, nagyokat, tapsikolnak
Örömükben, vajon mi lehet az?

Ahogy színes kis ruhácskáikban
Pici cipelőikben szaladgálnak az udvaron,
Virágot szednek szorgosan, hogy boldog legyen
Majd anyuka, bogarat gyűjtenek kicsit is, nagyot is.

Ha meglátnak egy duci nénit, kis kezüket
Szájuk elé kapva gyöngyözve, nevetnek,
Majd ha az morcosan rájuk ripakodik,
Megszeppenek, megriadnak.

Miként utánozzák a felnőtteket,
Eljátszva a büszke hölgyet,
És a futballozgató férjet.
Ahogy a játék babát dorgálják komolyan,
S ahogy kitágul szemecskéjük, ha elcsodálkoznak.

Hát ilyenek a gyerekek, kedvesek, csibészek
Felnőnek, de addig is gyerekek, gyerekek, gyerekek.