„Anya”, ez egy szó a sok közül,
mégis bárki meghallja, örül.
Szebb, ékesebb, sokkal fényesebb,
Emberi testet öltött lélek.

Ki segít, ha baj van,
Velem örül, figyel rám.
Gondoskodik rólam.

Míg kicsi voltam óvott a széltől is,
Ám az idő szele felnevelt engem is.

Kislányból, nagyobbacska lánnyá lettem,
Idővel ifjú lánykává serdültem.
Mindvégig mellettem állt és fog állni,
Míg csak élek fog rám vigyázni.

Sugárzó szeretete még most is ég,
Mely anyai és baráti kötelék.
S ez a szeretet addig köt össze bennünket,
Míg vígan, s búsan élünk, s míg még mindig sok mindent remélünk!