Szerelem, kérdem én, merre terem?
Akad-é mestere, a kéjben fürdő,
látható, vagy érző lélek-tetem,
áldozati bárány vulkán-kürtő?
Amikor titkot súg kedves hangja,
elájul a hű szív, fő okozat,
mert benne az örömnek fullánkja,
beoltva érzésbe akkordokat.
Koncerttel kísér lágy ölelés,
mennyei suttogás, igen-szónok,
az Élet két nevet így összevés,
nektárban fürdenek igaz csókok.
Nem halál, már tudom, örökkön él,
ki szeret szívével, s nemes a cél.

2018. január 30.