Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Kustra Ferenc verse

A köd, nem látszik át…
Az őszről, az állatvilágról tankában írt a szerzőpáros

Fakó őszi fényt
Még sötétítő a köd.
Nyálkás levegő.
Csiga csúszik csendesen,
Őszt simogat nedvesen.
*
Sötét ködfoltok,
Sorban állnak rét felett!
Napfény kivillan.
Őzek őrzik ösztönük,
Fülelik ősz örömük.
*
Köd szitál ide,
Mindenféle vad homályt.
Alkonyt fárasztja.
Mókus makkot majszolgat,
Télire gyűjt, tartogat.
*
Oly’ hűvös szellő
Járja át erdő fáit.
Köd ereszkedik.
Galambok gubbaszkodnak
Csitulva még álmodnak.
*
Ködös fátyolon
Már nem süt át a Hold sem.
Baljós sötétség.
Bagoly békésen bolyong,
Az őszi szél sem szorong.
*
Gyenge napsütés,
Kevéssé oszlat ködöt.
Vastag öltözet.
Sündisznós sündörgések,
Elhalló égdörgések.
*
Köd borít tájat,
Elfedi a szépséget.
A szél, fagyot hoz.
Medve mormog magányban,
Minden remény a nyárban.
*
Búvók pajzsa, köd.
Menekülés-misszió!
Fának ütközhet…
Vakondok vakon vacog,
Jönnek a fázós napok.
*
Köd, már belepte
A tájat, nincs mit látni.
Szél majd, szétfújja.
Szén-szürke szeneske száll,
Csak néhány magot talál.
*
Meleg csak elment,
Itt hagyta ködöt, szelet.
Visszaút, messze.
Zöldike zizeg, zenél.
Meleget hiába kér.
*
Végtelen a köd.
Erdő nem látszik fától.
Messze a távol.
Ravaszdi róka reszket,
Tyúkokról álmot kerget.
*
Köd, itt ücsörög,
Tudja hívatlan vendég.
Vágyrózsát fedi.
Cickány cakkban cikázik,
Ősszel mindenki fázik.

Vecsés, 2017. július 16. – Mórahalom, 2017. július 19. - Kustra Ferenc – a haikukat én írtam, alá a verset, szerző és poéta társam, Farkas Tekla. A versrész címe: „Állatsereglet”.
széncinege beceneve

Nincs adat!

Szóljon hozzá ön is
Captcha image
KÜLDÉS
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére