A nyarat, TANQ -ban írta meg a szerzőpáros…

Csendbe beburkoló
Az éj-alkonyati tájék.
Takaró már sötét.
Tiltakozom a vágy ellen,
Nem engedem, hogy temessen.
*
Alkonyodó a nap,
Elmegy, meleget itt hagyja.
Állat is árnyékban.
A föld porába lehúzzon,
Feszes lelkem összezúzom.
*
Poros a levegő,
Meleg és karcoló kvarccal.
Por, mint egy éles kés.
Tiltakozom, hogy szeressen,
Meleg szeme rám nevessen.
*
A meleg napsugár,
Felleget is elzavarja.
Gyenge a fuvallat.
Selymes mosoly szunnyad arcán,
Nem tudja, hogy mi vár még rá.
*
Erdei, fülledtes
A levegő, tisztás fölött.
Friss, jó szénaillat.
Tiltakozom vehemensen,
A szerelem heve ellen.
*
Sok-ezernyiszínű
A Napnak meleg sugára!
Szellő nagyon meleg.
Csodálkozó nagy szemekkel,
Szenvedélyem erejével.
*
Friss a szénaillat!
Ezt hordja szerte szét a szél.
Benne jó aludni.
Tiltakozom, mert nem lehet
Szeretnem más embereket.
*
Pázsit olajzöldes
És nagyon bizsergős fekhely.
Jó puha derékalj.
Egyet, kit mellém tett az ég,
Őt sírig kitartva elég.
*
Napfényt eltakarja,
Pár bárányfelhőcske csokor.
Nap oly’ erősen tűz.
Nyugodtan csak így alhatok,
Szívem helyén egy jégburok.
*
Napfény, vadul táncol
És rezegteti a rétet.
Hőség lett a főúr!
Érzés értsd meg, hagyj magamra,
Szenvedély te menj a francba.
*
Mesés, szép alkonyat,
Rubint fényében úgy csillog.
Jó meleg az este.
Olvadni ez soha nem fog,
Lehet akár kétezer fok.
*
Este, csendben halkul
Az ordítóan vörös ég.
Sötét, pelerinje...
Viszlát, szerelem és vágyak,
Engedj, hogy hazataláljak.

Vecsés, 2016. július 23. – Kustra Ferenc --- A HIAQ -kat - kat én írtam, alá a verset, szerző- és poétatársam Ötvösné Németh Edit. A versrész címe:”Érzelmi vihar”.