Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Kustra Ferenc verse

Az időtlen egy perc…
Fránya az, az egy perc, mert benne akár évek is eldőlnek,
A foszló létben, még a jól felépítettek is ledőlnek.
Szemem láttára csak úgy egy perc alatt eldől valami?
Én meg, lehet, hogy nem is szólhatok! Vagyok én valaki?

Fránya az egy perc, mert benne évek is eldőlnek,
Átölel a fájdalom és magány, megfertőznek.
Szétporlik a boldogság, évek súlya elemészt,
Itt minden a gyorsaság, az idő, rosszat tenyészt.

Rosszul vagyok a múlttól, irtózva várom a jövőt…
Még egy perc, bedobom… mint bokszoló a törölközőt,
Futnék, tán’ rohannék, de az idő lánca nem enged!
Kártyaváram ledől, a munkát, látom befejezted...

Fránya ez az egy perc, mert benne évek is eldőlnek,
Ha őrjöngve üvöltők, percek, akkor is csak telnek…
Átölel a magány fájdalma, de ez is csak egy perc,
Átgondoltam a magányt, én vagyok bizony a lelenc?!

Fránya az egy perc, mert benne évek is eldőlnek,
Keserűségem, hogy gyorsan mindenek elvesznek…
Akkora a perc nyomása, hogy ezt én már nem bírom,
Lehet, ki vagyok rúgva! Saját lelkemben sem lakom.

Én szívesen utolsó lennék, ha el kell hagyni magamat,
Addig persze védenem kell, hogy el ne veszítsem arcomat.
Úgy látom én, sokkal jobb, ha porladás előtt lépni merek,
Ez tán’ segít és meg várom, hogy kárhozatok ledőljenek.

Fránya az egy perc, mert benne évek is eldőlnek…
Sőt, a fránya életben... percek is cserélődnek...

Vecsés, 2016. május 23. – Kustra Ferenc

Nincs adat!

Szóljon hozzá ön is
Captcha image
KÜLDÉS
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére