Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Lelkes Miklós verse

Az esők
Az esők gyakran oly furcsa világok!
Perdül-fordul a nyári záporok
rímkopogása, a hirtelen jött tócsák
felszínén arany csillagtánc ragyog.

Máskor esőből tűnődő világ lesz.
Az ember be-, éhes csiga kibú.
Bádogcsatorna fújja ki az orrát,
s hegedűhúrról légbe száll a bú.

Őszi eső-csendben könyvek születnek:
bölcsességgel telt naiv gyermekek,
s hiszik, hogy oly érthető gondolatsort
az emberek könnyen megértenek!

Öreg vagyok már, életem az erdő,
rét, és mögöttük hegy, völgy, - menekülés.
Az esők függönyét, ha félrehajtom,
láthatárt kitár könnycseppes egész.

Tavaszi esők örömét az ország
elvesztette. Becsület nincs, sehol.
A sár gyűlik csak, ott is, fent az égen.
Tolvaj isten lett, s az Isten - haldokol.

(2016)

Nincs adat!

Szóljon hozzá ön is
Captcha image
KÜLDÉS
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére