Húsvét hétfőn
ha hozzád mennék
magammal lázas tavaszi illatokat vinnék
vinnék fényt és meleget
vinném kezemben a szívemet
a zöld mezőket
ahol harmat lennék
tereád
fehér gyöngyöket
permeteznék
ha szabad, ha nem
szeretnélek !
Száz karral is ölelnélek
száz csókkal is csókolnám
enném a szádat
bozontos gyönyörű csodádat
édes sós tengeremben fürösztenélek
gesztenye göndör lángjaid
között égnék el
s combjaid szorításától
pirulna arcom

még reggel van
és zöld erdőben is jártam …
ragyog a nap
ablakom előtt nyílik a vad-meggyfa virága
s a vágy ez a tavaszi áhítat

szabad-e locsolkodni ?!