Köszöntjük a Poema.hu honlapján!

A Poema.hu 2013-ra megújult!  Minden versek iránt rajongót szeretettel várunk!

Kiemelt szerzők

1938 -
Kötetei a neten, a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK): A Szépség Csillaga, Én már a nyárba vágyom át.
Ady Endre (220)

Legújabb versek

...
5
...
of
1588
II. Világháborúban: bevetés a Földközi tengeren…

A Földközi tengeren régebben őr-járatozó
U-311 számú tengeralattjáró
Parancsnoka, H.D.F. von Tiesenhausen tengerészfőhadnagy. Nagyon is gyakorlott volt.
Látcsövében meglátta a közeledő flottaköteléket… annak a végzet volt!

A hadműveleti naplóbeli bejegyzés,
Teljesen hiteles és ez maga ...
Részletek
Az Ön versének a helye...
A hatalmon lévő kevély urak,
Mint a középkori nagy várurak…
Ezen urak engem eltipornak,
A lelkemen végig gyalogolnak…

Nagy tüzem volt, nagy máglyaként égett,
Nem fogadnak be, de mért, mi végett?
A nagy tűznek ma már csak hamva van,
Már nincsen semmi jó a sorsomban.

Budapest, 2000. augusztus 23. – Kustra Ferenc
Részletek
Csak:

Napfényt várok, de jégeső hullik…
A remény még él… lassan elmúlik.
Ernyőm van, de szél kifordította…
Sors eddig csak rossz arcát mutatta…

Ha már:

Ha már a hűtőben, nincs narancs dzsúsz,
És már nem eszik kígyót a mongúz,
Ha már a szív igazából nem húz,
Ez akkor már csak hétköznapi „blúz”…

Vecsés, ...
Részletek
Még az sem: (Oximoron)

Önmagamnak is az akadálya vagyok,
Még az sem sikerül, amit nem akarok.

Jászol előtt:

Csak állok, mint a barom a jászol előtt
És azt várom, hogy kapjak szénát, mielőtt,
Utolsó vég-erőm vesztvén, elalélok,
És akkor bekebeleznek a démonok.

Próbálom:

Korlátozva vagyok nagyon végzetesen,
Próbálom is ...
Részletek
Felkúszik a nap az égre,
fel az égbolt tetejére.
Felkúszik a nap az égre,
hogy az éjnek legyen vége.

Sugarát a végtelenbe nyújtja,
mert tudja merre van az útja.
Felébreszti a természetet,
mi fény nélkül csak henyélhetett.

Életre kelti az egész világot,
fákat,bokrokat s virágot.
Embereket állatokat késztet,
kik éjjel a szemük ...
Részletek
Szól a száj
és száll a dal,
dúdoló dalnokom
hallgatom a hangod.
Lép a láb
és hív a szív,
álmodom az arcod,
csókcsatánk a sarcod.
Vár a vágy,
ölel a kar,
váll a vállra ráhajol,
vív szerelmi harcot.
Fogy a fény
lassul a vér,
fáradt már az éj,
homálylik a hajnal.
Fáj a táj,
és könny a köd,
holtra hull a ...
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére